Általános tájékoztató a pénzmosás elleni törvény rendelkezéseiről

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) értelmében társaságunknak át kell világítania azokat az ügyfeleit, akik  élet és/vagy nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkeznek.

Az ügyfél-átvilágítási intézkedések körében a biztosítónak rögzítenie kell ügyfele:

  • azonosító adatait
  • nyilatkozatát arról, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e
  • nyilatkozatát arról, hogy saját nevében vagy más személy nevében (tényleges tulajdonos) jár-e el,
  • azonosító okmányainak másolatát.

 

A biztosítónak továbbá vizsgálnia kell az ügyfél által befizetett pénz forrásának eredetét is. (A Pmt. szabályai szerint, valamint kockázatérzékenységi alapon.)

Ha adataiban változás történik, kérjük 5 (öt) napon belül jelentse.

Bővebb információt a Gyakran Ismételt Kérdések alatt talál.

Köszönjük együttműködését!

Aegon Magyarország Zrt.

 

 

Gyakran ismételt kérdések:

 

  1. Mi történik abban az esetben, amennyiben nem történik meg az ügyfélazonosítás?

Amíg a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás nem történik meg teljes körűen, vagy az Ön adatai nem naprakészek (pl. lakcímváltozását nem jelentette be), szolgáltatást (ideértve bármilyen kifizetést és UL esetén az eszközalapok váltásra vonatkozó rendelkezést) nem teljesíthetünk.

 

  1. Honnan tudhatom, hogy esetemben szükség van-e ügyfél-átvilágításra?

Amennyiben bármilyen (kockázati vagy megtakarítási) életbiztosítással és/vagy nyugdíjbiztosítással rendelkezik társaságunknál, el kell végeznünk az ügyfél-átvilágítást. Ez először az ajánlat felvételekor történik meg, de társaságunk köteles azt ötévente illetve bizonyos estekben évente megismételni.

 

  1. Milyen adatokat rögzít a Biztosító természetes személy ügyfél esetén?

Természetes személyek esetén a nevet, születési nevet, az állampolgárságot, a születési helyet és időt, az anya nevét, a lakcímet és az azonosító okmány típusát, számát és érvényességi idejét, adószámát kell rögzíteni.

Ezeket az adatokat a magánszemélyeknél érvényes személyi azonosító okmánnyal és lakcímkártyával kell igazolni. Az okmányokat másolatban a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

 

  1. Mely személyi okmányokat kell másolatban a biztosító rendelkezésére bocsátani?

A személyazonosság igazoló ellenőrzésére az ügyfél átvilágítás során az alábbi személyi okmányok fogadhatók el:

Magyar állampolgárok esetén:

  • személyi igazolvány és lakcímkártya másolata, vagy
  • vezetői engedély és lakcímkártya másolata, vagy
  • útlevél és lakcímkártya másolata.

Fontos tudnia, hogy kizárólag érvényes okmányt fogadhatunk el.

 

  1. Milyen adatokat rögzít a biztosító jogi személy ügyfél esetén?

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, székhelyét, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét, főtevékenységét, a képviseletre jogosultak nevét és beosztását, kézbesítési megbízottjának adatait, cégjegyzékszámát.

Egyéb jogi személy (pl. alapítvány) esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, és adószámát rögzíti a biztosító.

Ezeket az adatokat a nyilvántartásba vételre vonatkozó okiratokkal kell igazolni.

A tényleges tulajdonosokra és a biztosítási szerződéssel kapcsolatban eljárásra jogosultakra vonatkozó adatok megadása valamint azonosításuk és személyazonosságuk igazoló ellenőrzése is szükséges.

 

  1. Ki a tényleges tulajdonos?

A tényleges tulajdonos fogalma nem azonos a vállalkozás, vagy egyéb szervezet tulajdonosának vagy résztulajdonosának fogalmával. A Pmt. előírásai alapján maximum négy természetes személy tényleges tulajdonosa lehet egy vállalkozásnak vagy egyéb szervezetnek.

Leggyakoribb esetek a tényleges tulajdonosra vonatkozóan (nem teljes körű felsorolás):

  • Az a természetes személy, akinek egy vállalkozásban legalább 25%-os tulajdona van, vagy egyéb módon ténylegesen irányítja a céget. Ha ez nem állapítható meg (pl. tőzsdén jegyzett cég esetében) akkor a vezető tisztségviselő.
  • Alapítvány esetén, aki az alapítvány vagyona 25%-ának a kedvezményezettje, vagy akinek érdekében az alapítványt létrehozták, ezek hiányában, aki az alapítvány képviseletében eljár
  • Az a természetes személy, akinek a megbízásából az ügylet végrehajtása vagy a szerződéskötés történik

Abban az esetben, ha a tényleges tulajdonos személye nem állapítható meg, a vállalkozás vagy szervezet vezető tisztségviselője minősül tényleges tulajdonosnak.

 

  1. Ki minősül az egyes vállalkozások, szervezetek vezető tisztségviselőjének?
Működési forma Képviseletre jogosult
társasház közös képviselő vagy intéző bizottság elnöke
szövetkezet igazgatóság elnöke, vagy alapszabályban meghatározott igazgatósági tag,
lakásszövetkezet igazgatóság elnöke, vagy alapszabályban meghatározott igazgatósági tag
vízgazdálkodási társulat intézőbizottság elnöke és tagjai
az erdőbirtokossági társulat elnök
állami vállalat igazgató
pártok elnök, alapszabály szerint megállapított képviselő
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vezető tisztségviselő
közös vállalat igazgató
végrehajtói iroda vezető tisztségviselő, irodavezető
közjegyzői iroda vezető tisztségviselő, irodavezető
ügyvédi iroda egyszemélyes ügyvédi iroda esetén az egyedüli tag, társas ügyvédi iroda esetén az alapszabályban megjelölt tag
szabadalmi ügyvivői iroda irodavezető
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár igazgatótanács elnöke önállóan

igazgatótanács elnökén kívüli két tagja együttesen

a pénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja együttesen

magánnyugdíjpénztár az igazgatótanács elnöke és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,

az igazgatótanács 2 tagja,

a pénztár 2 képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,

az ügyvezető és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselője

a pénztár tisztségviselője vagy alkalmazottja, akit az igazgatótanács képviseleti joggal ruházott fel

egyéni cég vezető tisztségviselő, vagy tag
egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó
helyi önkormányzat, polgármester, megyei önkormányzati közgyűlés elnöke
költségvetési szerv a szerv vezetője
egyesület az egyesület ügyvezetője, vagy az elnökség elnöke, vagy mindegyik elnökségi tag, vagy az elnökség alapszabályban megjelölt tagja
alapítvány alapító okiratban megjelölt kuratóriumi tag,

alapító okiratban megjelölt alkalmazott

európai részvénytársaság igazgatósági tag
egyesülés igazgató
munkavállalói résztulajdonosi program a program keretében létrejött szervezetügyintéző szerv elnöke
egyházak, egyházi intézmények a szervezeti felépítésének ismeretében határozható meg

 

  1. Ki a biztosítási szerződéssel kapcsolatban eljárni jogosult személy jogi személy szerződő esetében?

Az(ok) a természetes személy(ek), akik nem tényleges tulajdonosai vagy vezető tisztségviselő a jogi személy ügyfélnek, azonban egyedi meghatalmazás alapján eljárhatnak a biztosítási szerződéssel kapcsolatban.

 

  1. Ki minősül kiemelt közszereplőnek?

Az alábbi felsorolás tartalmaz minden – a jelenleg hatályos Pmt. alapján – Magyarországon kiemelt közszereplőnek minősülő pozíciót. Ha Ön ezek közül bármelyiknek megfelel, az azonosítási adatlapon igen választ kell jelölnie.

Kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy a szerződéskötést megelőző egy évben azt látott el.

Magyarországon fontos közfeladatnak minősülnek az alábbiak:

  • államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
  • politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
  • az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
  • Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke,
  • a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
  • rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei, – többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
  • nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy.

 

  1. Ki minősül kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek?

Az a természetes személy, aki valamely gazdasági társaságnak kiemelt közszereplővel együtt tulajdonosa, vagy kiemelt közszereplővel szoros üzleti kapcsolatban áll.

 

  1. Mikor kell igazolni a befizetendő pénzforrás eredetét?

A biztosító a Pmt. 10. § (2) bekezdése szerint kockázatérzékenységi alapon köteles kérni a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezeknek az információknak az igazoló ellenőrzése érdekében a rájuk vonatkozó dokumentumokat. Az adatok bekérése a biztosító belső szabályzatában meghatározott limitek esetén, az összes körülményt gondosan mérlegelve, egyedi döntés alapján történik.

 

  1. Hogyan lehet igazolni a befizetendő pénzforrás eredetét?

A pénzeszköz forrásának igazolására alkalmas az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat.

Pl.:

  • Ingatlan adásvételi szerződés esetén
  • az értékesített ingatlan azonosító adata (cím), és
  • az adásvételi szerződés kelte.

 

  • Az értékpapír ügyletből keletkezett bevétel esetén
    • az értékesített értékpapír neve,
    • db száma, és
    • eladásának időpontja.

 

Bizonyos esetekben- kockázatértékelés és az ügyfélprofil alapján – a biztosító az előbbieket alátámasztó dokumentumok bemutatását is kérheti. Pl. az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződést vagy egyéb hivatalos dokumentumot a jogosultságok megnevezésével; munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolást, külszolgálatért kapott- és egyéb jövedelemigazolást, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentumot.

 

  1. Mikor elég az ügyfél nyilatkozata a források eredetére vonatkozóan?

A vagyon forrásának igazolásaként alkalmazható az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat is.

 

  1. Mikor kell okmánymásolatot benyújtani?

A Pmt. megváltozott szabályai alapján 2020. január 10.-től a szerződés kötést megelőzően elvégzett ügyfél-átvilágításoknál a biztosítónak és a képviseletében eljáró megbízottaknak (ügynök vagy azonosításra megbízott közreműködő, pl. kárszakértő) minden esetben be kell szereznie ügyfeleink okmányának másolatát. Ugyanez irányadó azokban az esetekben is, amikor ügyfeleink maguk kötnek online szerződést társaságunk honlapján.

 

  1. Milyen gyakran kell a biztosítónak elvégezni az ügyfél-átvilágítást?

A biztosító ötévente – illetve bizonyos esetekben évente – köteles frissíteni az ügyfél-átvilágítás eredményét.

 

  1. Mi a teendő igénybejelentés esetén?

A biztosítóhoz történő igénybejelentés alapján a szolgáltatásra jogosult(ak)at is azonosítani kell, abban az esetben, ha erre még nem került sor, mert a kifizetési összegre pl. az örökös vagy a szerződőtől eltérő személy (pl. lejárati kedvezményezett) lesz jogosult. Abban az esetben, ha a szerződő jogosult a kifizetési összegre, őt akkor kell újra átvilágítani, ha erre 5 éven belül nem került sor, vagy a kifizetés összege meghaladja a 4,5 millió forintot.

Abban az esetben, ha a kifizetésre jogosult személy nem a saját, hanem más (harmadik) személy bankszámlájára kéri a szolgáltatási összeg kiutalását, akkor a bankszámla tulajdonosát is át kell világítani.