AEGON MŰVÉSZETI DÍJ 2014

Szatmár, Norvégia, Erdély, Szibéria, Torino, Shanghai és Budapest –földrészeken átívelő történetek, sok női szerző és még több Kossuth-díjas: összeállt az idei Aegon Művészeti Díjra esélyes művek tízes listája a zsűri szavazatai alapján.

Az idei díjra minden eddiginél több, összesen nyolcvankét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. A zsűri tagjai – irodalmárok, pedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek – nem ismerik egymást, titkos tagjai annak az előkelő társaságnak, amelyik eldöntheti: ki nyeri 2014-ben Magyarország legrangosabb, immár kilenc éve megszakítások nélkül létező magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot.

A zsűri sokszínűsége a listán is megmutatkozik. Nagy nevek, érett, kiforrott életművel éppúgy helyet kaptak az idei listán, mint a kevésbé ismert, de kiváló szerzők. A díj történetében először lehetőség nyílik az „újrázásra”: a három évvel ezelőtti nyertes, Esterházy Péter ismét felkerült a tízes listára Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat című könyvével.

Soha nem volt még ennyi női szerző a döntősök között, idén a tízes lista szerzőinek közel fele nő. Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben című memoárkötete költészettel átitatott próza az alföldi gyerekkorról, a pálya kezdetéről és a szerelemről – mindenről, ami már nincs. Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv című verseskönyvében a Pilinszky által is méltatott költőnő lírájának minden hangja megszólal. Tompa Andrea: Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben című, letehetetlenül izgalmas, sodró nagyregénye a világháborúk előtti Erdélyben játszódik, két –egy férfi és egy nő –orvostanhallgató története, „impozáns lélektani realizmus, kötelező olvasmány”. A negyedik női szerző a listán Tóth Krisztina Akvárium című kötetével, amely a szerző első regénye – az ötvenes évek „főzelékszagú gangjain” játszódik, a „kilátástalanság és a reménytelenség története”.

A jelöltek között van a friss Mészöly-díjas Borbély Szilárd Nincstelenek – Már elment a Mesijás? című regényével. A történet „életrajzi fikció”, egy kis szatmári falu zárt, kegyetlen és kilátástalan világában egy kisfiú szemével nézhetünk körbe.

Ennél jóval messzebb, Norvégiában és Szibériában is játszódnak díjra esélyes történetek. Norvégiában él Kun Árpád: Boldog észak című regényének főhőse. Kun Árpád műve egy „hamisítatlan nagyregény, amely ismeretlen világokat tesz szívfájdítóan otthonossá a magyar olvasók számára”. Szibériába pedig Szindbád utazik Csabai László regényében, amely a Szindbád, a detektív második része, a már megismert, „csabais” stílusban.
Öt Kossuth-díjas szerző szerepel a tízes listán. Bereményi Géza, Esterházy Péter, Gergely Ágnes, Krasznahorkai László és Takács Zsuzsa. Bereményi Géza: Vadnai bébi című regénye a negyvenes és a hetvenes évek Budapestjén játszódik, a főszereplője egy gyönyörű, szőke Éva – Vadnai Bébi. Bereményi „rendetlen prózai életművében” filmnovellák, novellák, dalszövegek mellé került ez a regény. Krasznahorkai László: Megy a világ című elbeszéléskötetében a „lenyűgözően tágas Krasznahorkai-mondatokban ismerkedhetünk meg az elbeszéléskötet rejtélyes hősével”.

A tízes lista alapján az Aegon Művészeti Díj hétfős zsűrije konszenzusos szavazással dönti el, ki nyeri majd 2014-ben a díjat.