ESG – Miért fontos ez a három betű?
A pénzügyek világában egyre többet hallhatunk az ESG szemléletről, azaz a környezeti és társadalmi szempontok növekvő fontosságáról. Milyen pillérekből áll az ESG, és hogyan befolyásolja ennek beemelése egy vállalat stratégiájába a napi munkát és a vállalat megítélését?
A cikk szerzője Veresegyházi Gábor, az Aegon Alapkezelő lakossági értékesítési és marketing vezetője.
Akár ügyfélként, befektetőként, szabályozóként vagy alkalmazottként, egyre fontosabb szempont, hogy a vállalatok hogyan járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez, illetve hogyan csökkentik a környezetre és a természeti erőforrásokra gyakorolt hatásukat. Az ESG a vállalati fenntarthatóság kommunikációjának modern eszköze.
Környezet, társadalom, vállalatirányítás
Évek óta egyre többet hallani világszerte a társadalmi felelősségvállalás szükségességéről. Ez a gondolat mostanra a befektetési piacot is elérte. Az úgynevezett ESG (environmental– környezet, social – társadalom, governance – vállalatirányítás) típusú befektetéseknél a portfóliómenedzserek gyakorlatilag pozitív diszkriminációt alkalmaznak: nyíltan vállalják, hogy azokat a cégeket részesítik előnyben a befektetési portfóliójukban, amelyek figyelnek a káros hatásaik csökkentésére, vagy akár már fenntarthatósági fejlődési célokat is meghatároznak. Mostanra egyre nagyobb szerepet játszanak a tőkepiacokon az ESG befektetések, és mára minden harmadik dollárnyi befektetés ezeket a szempontokat követi a világon.
Mik az ESG-szempontok?
Az ESG kiindulópontja, hogy a befektetőkért versengő vállalatok önként vállalnak egy a környezeti, társadalmi hatásokat és a vállalatvezetési elveiket vizsgáló átvilágítást. Ennek eredménye alapján kapnak a cégek egy ESG-pontszámot. Egyre több az olyan befektető, aki kiemelten kezeli ezeket a szempontokat, és az elérhető hozam mellett a fenntarthatóságra is komoly hangsúlyt helyez. Így tudja a kisbefektetők felé átláthatóan jelezni, hogy az alapba bekerült egyes vállalatok milyen fenntarthatósági feltételeknek felelnek meg.
Magánszemélyként egyre jobban meghatározza vásárlói döntésünket az, hogy előzetesen meg tudunk-e arról győződni, hogy a vállalat vagy a termék előállításának folyamatai megfelelnek-e a társadalom biztonsági és fiziológiai igényeinek, mielőtt történeteket hallhatnánk egy vállalat tágabb jövőképéről, céljáról, márkájáról, vagy termékéről, szolgáltatásáról.
Munkavállalóként is egyre fontosabb szerepe van annak, ha egy vállalat ESG szempontok alapján hozza meg stratégiai döntéseit. A vállalat jelenlegi vagy jövőbeli munkatársaként már szeretnénk tudni arról is, hogyan gondoskodik a cég a munkavállalókról? Részt vesz-e hátrányos helyzetűek segítésében vagy felzárkóztatásában? Iparágtól függően szerepet vállal-e a környezeti károk enyhítésében, megszüntetésében? Gondoskodik-e a munkavállalókról szűrővizsgálatokkal, biztosításokkal vagy éppen ösztönzi-e a nyugdíj előtakarékosságot vállalati szinten is?
Vállalat tulajdonosaként sem mellékes, hogy a cég milyen képet mutat magáról a partnerek, ügyfelek és munkavállalók felé. A vállalatokkal szemben egyre fokozódik az elvárás, hogy működésük során ne csak a jövedelmezőség, a pénzügyi megtérülés követelményeit vegyék figyelembe, hanem a fenntarthatóság, a társadalmi, környezeti hasznosság szempontjait is. A tőzsdén jegyzett vállalatok esetében pedig akár a cég papírjainak árfolyamára is hatással lehet az ESG szemlélet alkalmazása és megfelelő kommunikálása.
A profi befektetők, nagy alapkezelő cégek is figyelik ezeket az információkat, több elemzőház is készít ESG értékeléseket a tőzsdén jegyzett vállalatokról, melyeket egyre többször használnak fel a befektetési döntések meghozatala előtt a portfólió menedzserek. Ma már a befektetések 1/3-a figyelembe veszi az ESG szempontokat, így mondhatjuk, hogy azok a vállalatok, akik ezekben a szempontokban alul teljesítenek, kevesebb befektetői érdeklődésre számíthatnak a jövőben. Azaz aki kimarad, lemarad!
ESG befektetői stratégiák
Az ESG befektetői stratégiák sok félék lehetnek. A legegyszerűbb talán az, ha egy befektetési döntés során a portfóliómenedzser kizárási listát alkalmaz. Azaz a legrosszabb értékekkel rendelkező vállalatok papírjait kizárja a vásárolható eszközök köréből. Egy másik stratégia az úgynevezett „Best in Class” azaz CSAK az iparági legjobbakat választja befektetési portfólióba. Figyelembe veheti az ESG faktorokat, de nem előmozdító, és nincs fenntarthatósági célkitűzése a befektetései során.
Szervezheti befektetését fenntarthatósági tematikák mentén, vagy olyan befektetéseket is eszközölhet, melyek konkrét hatást váltanak ki (pl. zöldkötvények). Környezeti vagy társadalmi szempontokat előmozdító, és helyes vállalatirányítási gyakorlatot követő vállalkozásokba fektet.
De bizonyos szituációkban akár a teljes elköteleződés és bevonódás irányába is elmehet a befektető, amikor a tulajdoni hányadával közvetlen hatást gyakorol a vállalat vezetésére és ezáltal a vállalati stratégia fenntarthatósági szempontok mentén történő kialakítására (pl. a széndioxid kibocsátás csökkentése).
