A magyar fizikai dolgozók alig egynegyede tesz félre idős korára
A fizikai munkakörben dolgozó magyarok alig egynegyede tesz félre rendszeresen a nyugdíjas éveire és több mint kilencven százalékuknak nincs nyugdíjterve – derül ki az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatásából.
Tízből hat dolgozó számít arra, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetése érdekében, többek között azért, mert az állami nyugdíj mértéke csökken. A fizikai dolgozók időskori megélhetésével kapcsolatban a kutatás számos kockázatot fogalmaz meg.
A 15 országban elvégzett kutatás szerint a jelenleg aktív fizikai dolgozók nyugdíjas kori anyagi biztonsága szinte minden országban kétséges, Magyarország pedig azon országok közé tartozik, ahol a dolgozók felkészültsége sem elégséges ezen a téren.
A Magyarországon fizikai munkakörben dolgozók mindössze hét százalékának van írásos nyugdíjterve és mindössze 23 százalékuk tesz félre rendszeresen nyugdíjas korára – derül ki az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatásából, amely ez alkalommal speciálisan a fizikai munkát végzőkre terjedt ki. Érdekes adat, hogy miközben a szellemi dolgozók között sokkal többen (34%) vannak a rendszeres megtakarítók, addig kevesebben (6%) készítenek írásbeli nyugdíjtervet.
Az Aegon minden évben nemzetközi szinten is megvizsgálja az aktív dolgozók nyugdíjfelkészültségét. Az idei jelentés célja felhívni a figyelmet a nagy fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíj-kockázataira, valamint konkrét javaslatokat megfogalmazni az egyén, a munkáltató és a döntéshozó szintjén a kockázatok csökkentésére. Ez a munkavállalói réteg bizonytalan és egyelőre nem tudja, miből él majd meg nyugdíjas éveiben: tízből hat dolgozó számít arra, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetés érdekében.
A negyedik ipari forradalom és a digitalizáció a következő évtizedben alapjaiban alakítja át a munkaerőpiacot, különös tekintettel pozícionálja újra a fizikai munkát. A mesterséges intelligencia fejlődésével visszaszorulnak a repetitív munkakörök, a következő években pedig várhatóan jelentősen csökken majd a fizikai munkakörök száma. A McKinsey kutatása szerint a digitalizáció térhódításával 75 millió munkahely szűnhet meg a következő években világszerte, de 133 millió szellemi munkahelyet hoz majd létre. Az automatizálás hatása Magyarországon című tanulmány adatai szerint Magyarországon a munkaórák 49 százalékát lehetne automatizálni már létező technológiákkal. Éppen e tendenciák miatt jelentős társadalmi kockázatot jelent a jelenleg fizikai munkakörben dolgozók nyugdíjas kori megélhetése.
A kutatás adatai szerint a magyar fizikai dolgozók nyugdíjfelkészültsége kifejezetten rossz, a tízes skálán 4,9. A szellemi dolgozók felkészültsége ugyan valamelyest jobb, de még ez az adat (5,5) is a rossz kategóriába esik. Aggodalomra ad okot, hogy miközben a többség úgy véli, nyugdíjasként is dolgoznia kell a megélhetéséért, az aktív korú fizikai dolgozók mindössze 10 százaléka tartja magát kiváló egészségi állapotúnak.
A nyugdíjfelkészültségi index hat változó mentén mér. A felelősség, a tudatosság és a pénzügyi ismeretek mellett a nyugdíjtervezés, pénzügyi felkészültség és a kieső jövedelem pótlása számít.
“A kutatás adatai szerint a fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát egyáltalán nem igazolják vissza a megtakarítási szokásaik, amely alátámasztja azt, hogy az időskori megélhetésük széleskörű társadalmi kockázattá válhat”
A fizikai dolgozók alapvetően három forrásból számítanak jövedelemre nyugdíjas korukban: az államtól, a munkahelyüktől és saját befektetéseikből. Ugyanakkor 60 százalékuk számít arra, hogy emelkedhet a nyugdíjkorhatár a várható élettartam növekedésével, máskülönben fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer.
Bár a nyugdíjaskori megélhetésükhöz szükséges jövedelmük majdnem egyharmadát saját megtakarításaikból kívánják fedezni, a megkérdezettek 30 százaléka nem tudja, hogy megfelelő lépéseket tett-e ehhez, azaz, nincsenek tisztában azzal, hogy megtakarításaik fedezik-e majd ezt az összeget.
A fizikai munkások időskori megélhetésének kockázatai társadalmi kockázatot jelentenek – hívja fel a figyelmet az Aegon kutatása, amely néhány konkrét javaslatot is megfogalmaz a kitettség csökkentésére. A kutatás szerint fontos az egészséges életmód, hogy a fizikai dolgozók idősebb korban is jó egészségi állapotban legyenek, és ezzel párhuzamosan támogatni kell az élethosszig tartó tanulást is – akár állami vagy munkáltatói szinten.
Mindenre kiterjedő nyugdíjstratégiát kell kidolgozni, írásban rögzíteni a nyugdíjjal kapcsolatos terveket, az ezt fenyegető kockázatokat. Az Aegon szakértői szerint kiemelten fontos a magasabb összegű és következetes megtakarítás, valamint a megfelelő biztosítási védelem az olyan esetekre, amikor valamilyen baleset vagy más egészségkárosodás miatt csökken a munkavégzési képesség. Az Aegon fontosnak tartja, hogy a munkáltatók motiválják és segítsék is a fizikai dolgozókat a nyugdíjcélú megtakarításban.
A kutatás szerint a fizikai dolgozóknak csak alig több mint fele (55%) rendelkezik nyugdíjpénztári tagsággal. Azon kevesek, akik tudatosan terveznek a nyugdíjas korukra, olyan globális trendeket vesznek figyelembe, mint az állami nyugdíjak csökkenése, a várható élettartam növekedése, a pénzpiacok ingadozása, az alacsony kamatkörnyezet és a politikai instabilitás.
A kutatásról és a módszertanról
A Cicero Group, a világ egyik vezető közvéleménykutató intézete 15 országban végezte el a felmérést. A kutatás online készült 2018. január 29. – február 19. között egy 16.000 fős reprezentatív mintán, közöttük 14.400 munkavállaló (teljes munkaidőben és részmunkaidőben dolgozók, illetve részben nyugdíjazottak), valamint 1.600 nyugdíjas. 2018. március 22-30. között egy újabb mintavétellel kibővült a válaszadók köre, hogy országonként 300 fizikai igénybevétellel járó munkakörben dolgozó válaszai is bekerüljenek.
Bővebben: a kutatási jelentés 40. oldalán
