Általános információk a kötelező biztosításról

  1. 2010. január 1-jétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a többször módosított 2009. évi LXII. Gfbt., valamint a hozzá kapcsolódó 21/2011. (VI. 10.) NGM és 20/2009. (X. 9.) PM rendelet szabályozza.
  2. Minden magyarországi telephellyel rendelkező gépjármű üzembentartója köteles gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.
  3. Gépjárművet forgalomba helyezni, törzskönyvbe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű időszakos műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének megfelelő fennállását igazolták.
  4. A szerződés határozatlan időtartamra és éves biztosítási időszakokra szól, azonban a törvényben  meghatározott esetekben határozott időtartamra  kötendő.
  5. Határozott tartamú szerződés esetén a teljes tartamra szóló díjat meg kell fizetni kötéskor.
  6. A biztosítás díja annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. Társaságunk lehetőséget biztosít a díjfizetési gyakoriság kiválasztására, amely lehet havi (folyószámlás díjfizetés esetén), negyedéves, féléves és éves egyaránt.
  7. A biztosító egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, míg a személyi sérüléses károk esetén káreseményenként 1,6 milliárd Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától.
  8. A szerződő jogosult arra, hogy bonus-malus rendszert érintő kár esetén a teljes kárösszeget megfizesse, és így a bonus-malus besorolását ne rontsa.

Bonus-malus rendszer fontosabb szabályai

  1. A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra, tehergépjárművekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra (gépjármű-kategóriák) terjed ki. A bonus-malus rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
  2. A rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzembentartó személyéhez fűződnek.
  3. A rendszerbe újonnan belépő szerződő az A00 (azaz alapdíjas) osztályba kerül.
  4. A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.
  5. A megfigyelési időszak az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak.
  6. A szerződő kármentességi engedményre (bonus) jogosult, ha a szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, a szerződés a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályos, és a teljes időszakban kármentes volt.
  7. Abban az esetben, ha a szerződés a megfigyelési időszakban kármentes, de az adott időszakban nem volt 9 hónapig élő szerződés, akkor a bonus-malus besorolása nem változik.
  8. Amennyiben a szerződőnek a megfigyelési időszak alapján figyelembe veendő kára volt, akkor a következő biztosítási időszak 1. napjától romlik a szerződő besorolása. Személygépkocsik és motorkerékpárok esetében egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén 4 fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő besorolása a tárgyévihez képest. Négy vagy annál több kár esetén automatikusan M04 osztályba kerül a szerződés. Egyéb gépjárművek esetében minden figyelembe vett kár esetén 1 fokozatot romlik a szerződő besorolása az előző évihez képest.
  9. A tehergépjárművek, az autóbuszok, a motorkerékpárok, a vontatók és a mezőgazdasági vontatók számára az első megfigyelési időszak 2001. július 1-jén kezdődött. Tehergépjárművek, autóbuszok, vontatók, mezőgazdasági vontatók esetében egy figyelembe vett kár esetén egy fokozatot romlik a bonus-malus besorolás.

Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Ossza meg az ismerőseivel!
Az oldal utolsó módosításának dátuma: 2014. szeptember 17.

Email küldése
X