Mit tegyünk, ha ismeretlen vagy külföldi a károkozó?

Nagyjából minden gépjármű tulajdonos tisztában van azzal, hogy miként működik a kötelező biztosítás. Ha valaki kárt okoz nekünk, és van érvényes KGFB-je – mivel törvény szerint kötelező, ezért az esetek nagy többségében (a lefedettség 94 százalékos) van – akkor a biztosító fizeti azokat a károkat, amelyeket nekünk okoztak – legyen szó a gépjármű káráról, vagy egészségkárosodás miatt kiesett munkaidőről. Természetesen, ha mi okozunk balesetet, akkor a mi biztosítónk fedezi az általunk okozott károkat. De mi a helyzet akkor, ha egy ismeretlen, vagy külföldi gépjármű okozta a károkat? Külföldi gépkocsi esetében a legtöbb esetben nincs nagy félnivalónk, ugyanis főleg az európai államokban mindenhol kötelező valamilyen felelősségbiztosítás megkötése, így hasonlóképp fogják téríteni a kárunkat.

Ismeretlen károkozó esetén

Sajnos sokszor akad olyan helyzet, hogy a károkozó teljesen ismeretlen, mert elhajt a helyszínről. Ilyenkor – ha az ismeretlen jármű olyan balesetet okoz, ahol személyi sérülés is történt – működésbe lép a Kártalanítási Számla. Itt kezelnek minden olyan eseményt, ahol a károkozó ismeretlen, illetve a károkozónak nem volt biztosítása (ebben az esetben a számla fizeti a kárunkat, és az illetőnek majd erre a számlára kell utalnia azt az összeget, amit kárként meg lehetett állapítani). Ez azért hozták létre, hogy akkor is megkaphasuk a kárösszeget, ha a károkozónak nincs biztosítása és ne mi pereskedjünk az esetlegesen vagyontalan illetővel. A Kártalanítási Számla áll helyt (ideiglenesen) akkor is, ha egy biztosított és a biztosító között vita van arról, hogy érvényes volt-e a biztosítási szerződés, illetve, hogy kinek kell helytállnia a károsulttal szemben (ekkor általában bírósági ítélet tisztázza, hogy ki fizeti vissza a számlának a pénzt: a biztosító, vagy a szerződéssel nem rendelkező károkozó). Ugyanez a helyzet akkor is, ha több érintett biztosító keveredik jogi vitába a fizetési felelősséget illetően. Amennyiben nem egyértelmű, hogy a kárt egy másik gépjármű okozta, úgy szakértői vizsgálatnak fogják alávetni a gépjárművet, és a kárkifizetés csak akkor történik meg, amennyiben bebizonyosodik, hogy az okozott kár valóban egy másik gépjárműtől, vagy annak rendeltetésszerű használatából ered. Más a helyzet, ha az ismeretlen károkzó elhajt a helyszínről a parkolóban történt baleset után. Sajnos ilyen esetben – ha csak később a kártokozó személye nem válik ismertté – a kárt a károsultnak a Számla nem téríti meg.

Biztosítás nélkül okozott károk esetén

Amennyiben a baleset bekövetkeztekor megbizonyosodunk arról, hogy az érintettnek nincs biztosítása, vagy a károkozó biztosítója ismeretlen, akkor célszerű annál a biztosítónál bejelenteni a kárt, akiknél mi szerződtünk. Ezzel csökkenthetjük a plusz adminisztrációt hiszen a bejelentéssel együtt adatainkat is be kell diktálni. Ezek után a biztosító elvégzi a kárfelvételi szemlét, majd a kárszámítást is, és a káriratokat kifizetési javaslattal a MABISZ GKI által kezelt Kártalanítási Számla felé továbbítja. A kárrendezést magát vagy a Kárrendezési Iroda, vagy egy általa felkért felelősségbiztosító végzi el, hasonlóan a hagyományos esetekhez.

Jogi fogalmak és értelmezések

A jog szerint az a gépjármű tekinthető ismeretlennek, amelyik nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetőek. Ezeket a károkat csak akkor téríti meg a Kártalanítási Számla, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország. Más országokban az ottani törvények szerint kell eljárni. Ha személysérülés is történt a Számla csak akkora mértékig kötelezhető helytállásra, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti. A jog kimondja, hogy a Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki? az ismeretlen gépjárművel a károsult autóban, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, a reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott károkra. A káreseményt 30 napon belül be kell jelenteni.

Ossza meg az ismerőseivel!
Az oldal utolsó módosításának dátuma: 2015. április 23.

Email küldése
X