Kötelező: felelősséggel?!

papp_laszloneA költségek csökkentése, az elektronikus csatornák használatának terjedése, a károk számának mérséklődése kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy folytatódjék az éles árverseny a kötelező biztosítások piacán. A harcnak azonban valószínűleg egy idő után csak vesztesei lesznek: nem csak a biztosítók, és az állam, de az ügyfelek számára is kockázatot hordoz a túlzott árcsökkentés – mondta el Papp Lászlóné, az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. gépjármű üzletágának igazgatója.

Minden évben izgalmas újdonságokat hoz a kötelező gépjármű-felelősség biztosítások október végi díjhirdetése. A verseny jótékony hatása az innovációk megjelenése. Olyan kiegészítő termékek létrehozása, amelyeket nehéz megjeleníteni a biztosítási alkuszok csak az árat figyelembe vevő kalkulációiban, de mégis valódi értéket képviselnek az ügyfelek számára. Ahogyan az AEGON által elsőként alkalmazott családosoknak járó kedvezmény elterjedt a piacon, úgy lehet a jövő terméke a vadkárra, vagy a műszaki probléma esetén is rendelkezésre álló assistance biztosítás. Azt is várjuk, hogy elterjednek azok az exkluzív, mobiltelefonos alkalmazások is, amelyeket egy-egy biztosító ügyfelei vehetnek igénybe. Az innováció velejárója, hogy minden évben vannak később zsákutcának bizonyuló fejlesztések is. Jellemzően azok, amelyek nem igazán egyeztethetőek össze a biztosítói értékekkel, olyan kockázatokra kínálnak fedezetet, amelyek nem a balesetmentes közlekedést, a biztonságot szolgálják, vagy amelyek nem jelentenek valódi kedvezményt, előnyt az ügyfeleknek, és csak érdekességként születtek, hogy legyen miről beszélni a kampányban.

A verseny velejárója, hogy egyes társaságok – akár a szolgáltatási kínálatukban, akár a díjaikban – elszakadnak a piactól, és az ügyfél-akvizíció reményében készek potenciális veszteséget jelentő árakat kínálni. A biztosítások esetében ennek a folyamatnak a korlátját a szolvencia szabályok jelentik. A versengő társaságoknak minden esetben képesnek kell lenniük a károk fedezésére – a kötelező esetében a díjaknak közvetlen fedezetet kell nyújtaniuk a kifizetésekre. A biztosítók számára az elsőrendű cél akkor is a károk fedezése kell legyen, ha a termék jellegéből adódóan a károsult nem az ügyfelük.

A túlzott árverseny azonban azzal a veszéllyel jár, hogy egyes szereplők nem csupán saját költségeik, hanem a kárkifizetések csökkentése révén is megpróbálnak előnyhöz jutni. Nem kell sokáig visszamenni az időben, hogy példát találjunk arra, milyen hátrányokkal jár az, ha egy piaci szereplő túlzottan alákínál a versenytársainak. A múlt példáját szemlélve azt is látjuk, hogy a mai joggyakorlat az ügyfél felelősségévé (is) teszi annak eldöntését, hogy a biztosító képes-e fedezetet kínálni a károkra. A Legfelsőbb Bíróság döntésének értelmében azt a valós kárt, amelyet a biztosító nem fizetett ki, a károkozónak, vagyis az ügyfélnek kell megtérítenie. A kérdés ezért minden évben az, hogy az árverseny elérte-e azt a határt, amikor a díjcsökkentés a szolgáltatási színvonal – vagyis a valós károk tényleges megtérítésnek – drasztikus visszaeséséhez vezet. Most úgy néz ki, közel járunk ehhez a ponthoz.

A kgfb-árak zuhanását az elmúlt években leginkább a közlekedés-biztonság növekedése tette lehetővé, hiszen míg 2006-ban 192 ezer káreseményt regisztráltak a biztosítók, addig 2010-ben már csak 150 ezret. A társaságok saját költségeik lefaragásával is kivették a részüket a terhek mérsékléséből: reálértéken számolva csak 2010-ben 14 százalékkal mérsékelték a működési költségeiket – köszönhetően az elektronikus csatornák elterjedésének is, hiszen valóban mindenki számára alacsonyabb kiadással jár az e-mail, mint a hagyományos levél, és kedvezőbb az átutalásos díjfizetés a havonta, vagy negyedévente küldött csekkeknél. Mindezen folyamatoknak is köszönhető, hogy jövőre – ha hinni lehet az alkuszok előzetes kalkulációinak – az ügyfelek átlagosan 25-30 százalékkal fizetnek alacsonyabb díjakat a 2009-esnél, vagyis voltaképp néhány év alatt a szektor “kitermelte” azt az adót, amit az állam most költségvetési okokból a gépjármű-tulajdonosokra terhel.

Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a károk számának örömteli mérséklődésénél nagyobb ütemben csökkent a károkra kifizetett összeg. 2010-ben 21 százalékkal kevesebb káreseményt jelentettek be a kötelező biztosítási szerződésekre a 2006-osnál, ám a kárkifizetések reálértéken majdnem 35 százalékkal csökkentek. Az egy kárra jutó kifizetés reálértéke az elmúlt évben a 2006-osnak csupán a 81 százaléka volt. Az a verseny pozitív hozadéka, hogy a biztosítók alkusznak a szervizekkel, nem fogadják el a magas óradíjakat, és kihasználják a nagy megrendelőként nekik járó kedvezményeket.

Szerencsétlen folyamat volna azonban, ha a társaságok más módszereket is kénytelenek volnának bevetni a költségcsökkentés érdekében. A piacon hosszú távra tervező biztosítóknak ez biztosan nem érdeke, hiszen tudják: a kötelező a legnagyobb ügyfélkört érinti, ha a kifizetések itt nehézkesek, bonyolultak és adminisztrációs akadályokkal terheltek, akkor az a teljes szektor megítélését rontja.

 

Kötelező biztosítás kalkulátor »

Ossza meg az ismerőseivel!
Az oldal utolsó módosításának dátuma: 2014. október 28.

Email küldése
X