Nyugdíjasként a jól keresők negyede is támogatásra szorulna

A magas jövedelmű magyarok sem készülnek fel jól idősebb korukra

A jobban kereső magyaroknak is a negyede számít arra, hogy nyugdíjas éveiben a családja támogatására szorul majd – derült ki az Aegon negyedik nemzetközi nyugdíj-felkészültségi felméréséből. Bár a kedvezőbb jövedelmi helyzettel rendelkezők esetében a felkészültség jobb az átlagosnál, ez is csak éppen eléri a német vagy az amerikai szintet. Vészhelyzetre például a magas keresetű magyarok kétharmadának nincs terve.

A magas jövedelmű – évi négymilliónál többet kereső – magyarok harmada is úgy gondolja, idősebb korában képtelen lesz kifizetni az egészségügyi ellátásának a költségét – derül ki az Aegon negyedik alkalommal készített nemzetközi nyugdíj felkészültségi felméréséből.

A kutatásból kiderül: minél magasabb a jövedelem, annál kedvezőbb a nyugdíjba vonulás megítélése, ám senki sem lehet elégedett. Az átlagos magyarnak inkább negatív minősítések jutnak eszébe a nyugdíjas évekről (legtöbbször a bizonytalanság), ám ennek aránya a jövedelem növekedésével párhuzamosan csökken. A magasabb jövedelműek többségében pozitív gondolatokat kötnek a nyugdíjas évekhez (olyanokat, mint a pihenés, a nyugalom), és kevesebbszer jut eszükbe az idős korról a bizonytalanság – ennek ellenére ők is tartanak a nyugdíjazástól. A jobb anyagi helyzetben lévők negyede arra számít, hogy biztosan szüksége lesz a család anyagi támogatására idősebb korában, míg további egyharmaduk még bizonytalan ebben a kérdésben.

A legmagasabb jövedelműek nagyobb része úgy véli: nem lesz képes az általa kényelmesnek tartott színvonalon élni a nyugdíjas évek után. Ugyan az alacsonyabb jövedelműek több mint kétharmada gondolja azt, hogy az élete idősebb korában nem lesz olyan, mint amilyennek elképzelné, ám a jobb anyagi helyzetben lévőknek is csupán a negyede bízik abban, hogy kényelmes életet élhet. A közepes jövedelműeknél a pesszimisták aránya 57 százalékos, míg az optimistáké csupán 14 százalék.

A magasabb jövedelmi kategóriákban a nyugdíjfelkészültség szintje általában magasabb – hívta fel a figyelmet Hiller Szabolcs, az Aegon Magyarország vezető tanácsadója. Amíg az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) átlagos értéke Magyarországon 5,1 százalékos volt (és ezzel az ország a világlista végén helyezkedett el), addig a legmagasabb jövedelműeknél az index 6,6 százalékot mutatott. A nyugdíjra való felkészültséget hat skálán (többek közt a személyes felelősségvállalást, a tudatosság szintjét, a pénzügyi tudatosságot, a nyugdíjtervezést, és a kieső jövedelem pótlását) mérő mutatóban azonban a 6-8 közötti eredmény csak átlagosnak minősül. A legjobb indexet elérő magyarok épphogy csak elérték az átlagos német vagy az amerikai nyugdíjfelkészültségi szintet.

Ennek részben oka, hogy a magyarok egyáltalán nem rendelkeznek pontos elképzelésekkel, tervekkel a jövőről. A nyugdíjba vonuláshoz szükséges anyagiakról és megtakarításokról írott tervvel a felkészültebbnek számító magyar magasabb jövedelműeknek is 8 százaléka rendelkezik csupán, és 20 százalékuknak nincs semmilyen elképzelése sem arról, mi lesz, ha idős lesz (a döntő többség azt mondta, hogy van terve, de nem írásban). Azonban vészhelyzettel senki sem számol: a magasabb jövedelműek harmadának van csupán elképzelése arról, mit tenne, ha hirtelen elvesztené a munkáját (mondjuk egy baleset vagy betegség következtében). Ez ugyan jobb, mint az alacsonyabb vagy közepes keresetűek 20-22 százalékos aránya, ám még mindig nagyon kevés.

„Magyarországon, ahogy az öregedő fejlett társadalmakban mindenhol, egyre sürgetőbb a nyugdíj célú megtakarítások kialakítása, ezért fontos előrelépés, hogy ügyfeleink között kezd háttérbe szorulni a „nekem úgysem lesz nyugdíjam” mentalitás – mondta Hiller Szabolcs, az Aegon Magyarország vezető tanácsadója. „Az a tapasztalatunk, hogy nyugdíjra még a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó ügyfeleink is szívesen tesznek félre, hiszen az állam által garantált 20 százalékos adójóváírás vonzó. Volt ügyfelem, aki kifejezetten gyermekét ösztönözte a nyugdíj megtakarítás indítására, hiszen pontosan tisztában van azzal, hogy nem mindegy, a nyugdíjas évekre szánt tőkét 30 vagy 10 év alatt kell-e összegyűjteni. Az ideális helyzet az lenne, ha az iskola befejezése után a pályakezdők automatikusan elindítanák  a nyugdíj megtakarításukat” – tette hozzá.

A Prémium Üzletágban a nyugdíjbiztosítások átlagos éves díja a piaci átlagot jelentősen meghaladta: 480 ezer forint volt az első félévben. Az üzletág az első félév végén összesen közel 2500 szerződést kezelt, ami csaknem 40 százalékkal haladja meg az elmúlt évi záróállományt. A kezelt vagyon 3,8 milliárd forintra nőtt, ez több mint 43 százalékos növekedés a tavaly decemberihez képest.

Ossza meg az ismerőseivel!
Az oldal utolsó módosításának dátuma: 2015. augusztus 26.

Email küldése
X