Aegon Művészeti Díj 2018 – Shortlist 2018

Bravúrlíra, trópusi őserdők, szerelmi háromszög és Erdély-történetek, családregények, közérzetversek és világló részletek – elkészült az év legfontosabb magyar irodalmi listája.

Áradó emlékezet és hosszú hallgatás – mindkettő Díjat érhet: Parti Nagy és Nádas is esélyes az idei Aegon Művészeti Díjra. Összeállt a döntősök listája, megvan az idei tíz jelölt.

Erős a líra és erősek a nők: 4:6 arányban versek és regények, női és férfi szerzők versenyéről szól az idei év. Átfogó, visszatekintő, összegző és gyűjteményes művek jellemzik a listát, izgalmas hősnők, önéletrajziság, és a közelmúlt eseményei lírában és nagyregényben is. 

Négy verseskötet és hat regény, összesen két kiadó – Magvető és Jelenkor – tíz kötete van versenyben a 3 millió forinttal járó elismerésért. A díjazott mű sikerét több tízmillió forint értékű média-megjelenéssel is támogatja az Aegon Művészeti Díj.

2018-ban is közel száz kötetet jelöltek a könyvkiadók –a szűkített tízes lista a hét fős zsűri szavazatai alapján áll össze. A zsűri minden évben megújul, tagjai – irodalomtörténészek, kritikusok, tanárok – a válogatás során nem tudnak egymásról. Titkos online felületen szavaznak, hogy befolyásolásra esély se legyen, a nyertesről viszont már élő vitában, konszenzusos szavazással döntenek. Hogy kik ők, azt a díjazottat bejelentő sajtótájékoztatón ismerheti meg a közönség.

A 2018-as AEGON Művészeti Díjra esélyes tíz könyv abc sorrendben:

Csabai László: Szindbád, a forradalmár, Magvető Kiadó

Kántor Péter: Valahol itt, Magvető Kiadó

Nádas Péter: Világló részletek, Jelenkor Kiadó

Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba, Magvető Kiadó

Parti Nagy Lajos: Létbüfé, Magvető Kiadó

Rakovszky Zsuzsa: Célia, Magvető Kiadó

Szécsi Noémi: Egyformák vagytok, Magvető Kiadó

Tompa Andrea: Omerta, Jelenkor Kiadó

Tóth Krisztina: Ünnep, Magvető Kiadó

Vida Gábor: Egy dadogás története, Magvető Kiadó

 A tíz könyvről:

„Bármerre elindulhat az olvasó, ez a büfé mindig nyitva.” Hosszú hallgatás, 14 évnyi szünet után jelent meg Parti Nagy Lajos: Létbüfé című verseskötete. A 2000 óta íródott versek gyűjteményét „bravúrlíra”-ként említi kiadója. Parti Nagyhoz képest csak félidőt, hét évet várt Nádasdy Ádám új verseskötetével. „Minden fontos dolog – a magány, a szerelem, a küzdelem – hirtelen személlyé változik verseiben, és minden személyből fogalom lesz. Jelképek erdeje helyett most párás trópusi őserdőkön, árapály-mosta partokon át vezet a versek útja.” A Nyírj a hajamba című könyvvel a hetvenéves szerzőt köszöntötte kiadója. Gyűjteményes kötet Tóth Krisztinától az Ünnep is, az író-költő születésnapjára Lator László válogatott 50 verset az életműből. Közérzetversek és emlékezet – Kántor Péter: Valahol itt címmel megjelent kötete ismét bizonyítja, hogy „otthon van a költészetben. Új kötetében az életmű eddigi nagy témái és motívumai némiképp más perspektívát kapnak, más fénytörésben jelennek meg.”

1300 oldalon áradó emlékezet: Nádas Péter monumentális műve, a Világló részletek sajátos emlékezet-technikával dolgozik, az író „…bevésődött emlékképeiből – a »világló részletekből« – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor.”  Hasonló szándékkal, de más módszerrel él Vida Gábor, amikor az Egy dadogás története című könyvében családtörténetet és Erdély-történetet ír, és közben, ahogy ő fogalmaz: „Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna.”

Még mindig Erdély, az ötvenes években: Tompa Andrea Omerta – Hallgatások könyve című nagyregénye is ezt a vidéket választja helyszínéül – négy főszereplő, egy szerelmi háromszög, rózsák és egy zavaros történelmi időszak elevenedik meg művében. Az Aegon Művészeti Díjas Rakovszky Zsuzsa idén regénnyel került a döntősök közé: Célia című könyve „különleges családregény a családok hiányairól, a negatív töltésekről. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. ”  Csabai László Szindbád sorozatának harmadik részét írta meg, Szindbád, a forradalmár címmel, ebben „a magyar vidék egyik legnyomorúságosabb időszakát, s a bűnügyek ürügyén az emberi lélek legsötétebb titkait mutatja be. Ám (…) a szerző finom humora és derűje egyben otthonossá is teszi ezt a széttört világot.” Szintén harmadik része egy történelmi regénysorozatnak Szécsi Noémi: Egyformák vagytok című könyve, a Bárdy-család sztorijának jelenkori fejezeteivel. „Az Egyformák vagytok ugyanakkor önmagában megálló történet. Azt mutatja meg, miért csak akkor válnak láthatóvá a múlt visszajáró kísértetei, amikor ráébredünk, hogy saját életünk szereplői, köztük mi magunk is, kísértetekké váltak.”

Mind a tíz könyvről oktatási anyag, komplex irodalmi óravázlat készül középiskolai magyartanárok számára, ezek – ahogyan a megelőző években is – felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek.

2018 Aegon Művészeti díjas szerzőjéről tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója az április 10-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a Katona József Színházban.

A jelölt könyvek és a shortlist megtekinthető:

www.aegondij.hu, www.facebook.com/aegondij


További információ:

Drevenka Edit

PR vezető

Aegon Magyarország Zrt.

Tel.: 476-5118, 30/999-8099

E-mail: drevenka.edit@aegon.hu

 

Kérdésekkel, interjú-szervezéssel, kép-anyagokkal kapcsolatban bátran keressék a NORAWINKLER&CO-t, a Díj kommunikációs partnerét:

Márkus Katalin – kata@norawinkler.com, 06/30 371-7359

Winkler Nóra – nora@norawinkler.com