Aegon Művészeti Díj 2017 – Shortlist

Kezdődhet a találgatás – megvannak az idei év döntős könyvei!

Összeállt a legjobban várt magyar irodalmi lista, az Aegon Művészeti Díj shortlistje.
A szerzőkről idén is egészestés film készül.

Az Orgiától egy mormotáig – vaskos regények és vékony verseskötet, esszék, kisregények, brutális, véres képek és lágy női líra – három kiadó tíz kötete van versenyben a 3 millió forinttal járó elismerésért, amely az utóbbi évek tapasztalata alapján több tízmillió forint értékű média-megjelenéssel járul hozzá a díjazott mű sikeréhez. Nagy visszatérők és első jelöltségüknek örülő szerzők várják a zsűri döntését.

Műfaji és kiadói sokszínűség jellemzi a tízes listát. Három könyvkiadó – a Magvető, a Pesti Kalligram és a Jelenkor jelöltjei közül dől majd el, melyik mű lesz a nyertes. A döntős kötetek bejelentése és a nyertes kiválasztása között eltelő idő minden évben a találgatásról szól. Nincs könnyű dolga annak, aki fogadni szeretne a díjazottra. Annak, hogy női nyertes lesz, egy a tízhez az esélye. Kettő a tízhez, hogy verseskötet nyer, annak pedig, hogy a második Aegon-díját kapja a szerző idén, három a tízhez az esélye. És így tovább, ami biztos, tíz a tízhez, vagyis száz százalék az esélye annak, hogy idén is kiemelkedő mű lesz a díjazott.

„Állandóság és megújulás egyszerre jellemzik az elismerést – mindig valami újra és minőségire hívja föl a figyelmet, és teszi ezt immár tizenkét éve” – mondta Zatykó Péter, a díjalapító biztosító elnök-vezérigazgatója.

2017-ben közel száz kötetet jelöltek a könyvkiadók, a shortlist, vagyis a szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazataiból születik. A minden évben új összetételű zsűri tagjai – irodalmárok, tanárok és kritikusok– nem tudnak egymásról a shortlist összeállításakor, titkos online felületen szavaznak, így nem befolyásolhatják egymást. A tízes lista alapján aztán az Aegon Művészeti Díj zsűrije már élő, konszenzusos szavazással dönt a nyertesről. A zsűri elnökét és tagjait a díjazottat bejelentő sajtótájékoztatón ismerheti meg a közönség.

A 2017-es AEGON Művészeti Díjra esélyes tíz könyv abc sorrendben:

  • Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája, Pesti Kalligram
  • Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér, Magvető Kiadó
  • Kun Árpád: Megint hazavárunk, Magvető Kiadó
  • Németh Gábor: Egy mormota nyara, Pesti Kalligram
  • Spiró György: Válogatott esszék 1979-2016, Magvető Kiadó
  • Szabó Róbert Csaba: Alakváltók, Jelenkor Kiadó
  • Szilasi László: Amíg másokkal voltunk, Magvető Kiadó
  • Térey János: Őszi hadjárat, Jelenkor Kiadó
  • Tóth Krisztina: Világadapter, Magvető Kiadó
  • Zoltán Gábor: Orgia, Pesti Kalligram

A tíz könyvről:

Vadság, hazatérés, válogatott, újraírt és összegyűjtött művek. Tóth Krisztina az utóbbi évek prózatermése után ismét versekkel jelentkezett, Világadapter című kötete „hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél.”
A lista másik versgyűjteménye Térey Jánosé. Az Asztalizene című drámája 2008-ban Aegon Művészeti Díjat nyert, most pedig „harminc év versterméséből komponálta meg az Őszi hadjárat gyűjteményét, melyben egy kötetnyi új alkotását is közreadja. Kikerült az eredeti kötetekből néhány vers, másokat a szerző alaposabban átdolgozott, lenyesegetve a fiatalkori útkeresés bizonytalanságait”.
Spiró Györgyöt válogatott esszéinek közreadásával köszöntötte hetvenedik születésnapján kiadója, a Magvető. „Az esszé mint panoptikum és kaleidoszkóp: olvashatunk a szláv kultúra fontos szerzőiről és attitűdjeiről, az ókori provinciák és a mindenkori perifériák történelmi és aktuális mozgásairól, saját régiónk zártságáról, Gorkij emberi karakteréről és Spiró legkedvesebb íróiról, életembereiről.” Az összegyűjtött írások – Válogatott esszék 1976-2016 – szerzője 2006-ban, Fogság című regényével lett Aegon Művészeti díjas.
Krasznahorkai László regényében Báró Wenckheim hazatér, Kun Árpádéban egy Kun Árpád nevű főszereplő pedig elutazik Magyarországról. „Krasznahorkai László új regénye egyszerre apokalipszis és karnevál a peremvidékek epicentrumáról. Realista utópia. Érzékeny szatíra, vérbő iróniával. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is szerepel: szolnoki lakos, aki hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre.” Kun Árpád előző regénye, a Boldog Észak – Aegon Művészeti Díj 2014 – utószavában már célzott rá, hogy egyszer megírja, hogy „2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a “boldog északon”.”
A mű elkészült, és írójának így esélye van arra, hogy ismét díjazott legyen. Vad, brutális és erős képek, történelmi háttér és mikrokörnyezetként néhány városmajori utca – Zoltán Gábor Orgia című regénye „a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra.”
A tavalyi Könyvhétre megjelenő kötetnek „fel kellene robbantania az egész irodalmi életet” – Németh Gábor szerint. Egy mormota nyara című regényével ő is díjesélyes idén. „A regény elbeszélője helyvadász. Lord Byron halálához keres alkalmas tengerpartot egy vámpírfilmbe. A szemlélődés a hivatása, de az értelmezés a szenvedélye. Utazása alatt vadásznaplót ír, hosszú levelet a fiának, de írás közben el-elkalandozik, az emlékezés szeszélyének engedve. Akármerre jár a világon, Amszterdamtól Rómán át Buenos Airesig, előbb-utóbb tanúja lesz valami jóvátehetetlennek…”.

Szilasi László: Amíg másokkal voltunk című műve három költő kisregénye egy kötetben – „Babits Szegeden, Jókai a levert forradalom utáni bujdosás idején, Bessenyei György szülőföldjén, Tiszabercelen, a magyar vidék pusztaságában. Mindannyian számkivetettek. Mindannyian remeték, elhagyottak, elveszettek. De mindannyian készülnek valami nagyszabásúra, valami rendkívüli teljesítményre.” A tízes lista két legfiatalabb szerzője Jászberényi Sándor és Szabó Róbert Csaba. Jászberényi „történeteit leggyakrabban Hemingway prózájához hasonlítják, amiben ugyan van igazság, de a haditudósítóból lett magyar író irodalmi apja mégis inkább Graham Greene.” A lélek legszebb éjszakája a szerző második elbeszéléskötete. Szabó Róbert Csaba: Alakváltók című regénye a romániai diktatúra időszakában játszódik, „… izgalmasan összefonódó történetszálai azt a kérdést vetik föl, hogy bő negyven év diktatúra után és a bukaresti forradalom vérgőzös napjait követően, amikor a régi kommunista elit képviselői kerültek ismét hatalomra, történhet-e valódi megújulás, vagy a változó hatalmi viszonyok szerint az emberek csupán újabb és újabb alakokat öltenek a történelem emésztő körforgásában.”

Mind a tíz könyvről irodalmi óravázlat (tancsomag) készül középiskolai magyartanárok számára, ezek felkerülnek a díj honlapjára és ingyenesen elérhetőek majd, csakúgy, mint az eddigiek. A jelöltekről szóló egészestés film bemutatója a 2017-es Margó Fesztiválon lesz.

2017 Aegon Művészeti díjas szerzőjéről tavasszal dönt a zsűri, a nyertes könyv írója az április 5-i ünnepélyes díjátadón veheti át az elismerést a Katona József Színházban.

A jelölt könyvek és a shortlist megtekinthető:

www.aegondij.hu
www.facebook.com/aegondij

Ossza meg az ismerőseivel!
Az oldal utolsó módosításának dátuma: 2017. február 9.

Email küldése
X