Közel 80 milliós kárt okozott a január 19-ei földrengés az Aegon ügyfeleinek
A piacvezető biztosító már a bejelentések több mint 86 százalékát rendezte
Végéhez közeledik a január 19-ei magyarországi földrengés okozta károk összesítése az Aegon Magyarországnál. Szerda kora délutánig csaknem 680 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz, az ügyfelek által becsült kárösszeg megközelíti a 80 millió forintot. Az átlagos kárérték 119 ezer forint, a legnagyobb bejelentett kár pedig egymillió forintra rúg.
A Richter-féle skálán 4,4-es erősségű földrengés rázta meg 2014. január 19-én hajnali 2 óra 34 perckor a Nógrád megyei Cserhátsurány környékét. A földmozgás Balassagyarmattól 12 km-re, mintegy 6 km mélyen történt. Az első földmozgást negyedórával később egy 3,4-es erősségű utórengés követte, majd január 22-én délután Mohora közelében újabb kisebb földrengést észleltek. Ennek erőssége 3,2-es volt.
A földrengéskárokkal összefüggésben szerda kora délutánig 680 kárbejelenés érkezett az Aegon Magyarországhoz, az ügyfelek által becsült kárösszeg közel 80 millió forint. Az átlagos kárérték 119 ezer forint volt, de akadt néhány ezt jelentősen meghaladó összegű bejelentés is: ezek 1 millió, 800 ezer, 700 ezer, valamint 500 ezer forintról szólnak.
A bejelentett károkból a biztosító eddig 579-et rendezett, illetve fizetett ki, azaz a feldolgozottsági állapot 87%-os. Az Aegon Magyarország a károk mielőbbi felmérése és rendezése érdekében kárszakértőket is átcsoportosított azokra a területekre, ahonnan a legtöbb bejelentés érkezett.
„A Pannon-medence szeizmikusan kevésbé veszélyeztetett, mint a tőlünk délre és nyugatra eső területek. Bár az utóbbi időben gyakran érkezik híradás földrengésről, Magyarország területén jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként történik” – tájékoztattak az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai.
Berhidán 1985-ben 4,9-es, 2011-ben Oroszlány közelében 4,5-ös erősségű rengést észleltek. Erős, nagyon-nagy károkat okozó – például 5,5-6,0-os erősségű – földmozgás jellemzően 40-50 évente következik be. A történeti adatokból ismert legnagyobb magyarországi földrengés Komáromban 1763-ban pattant ki.
„2013-ban és idén is sorozatban keletkeztek anyagi károkat okozó rengések a korábban szeizmikusan nyugodt területnek számító Nógrád és Heves megyében. A földmozgások okait a szeizmológusok az utórengések adatait, a lakossági bejelentéseket és más geofizikai eredményeket is felhasználva vizsgálják” – tették hozzá a szakemberek.
A földrengés okozta talajmozgások a talaj fizikai tulajdonságaitól is függnek, így az okozott károk még az epicentrumtól azonos távolságra eső helyeken is jelentősen eltérhetnek. Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet kutatói ezekből az eltérő helyi hatásokból tudják a földrengés-veszélyeztetettségi számításaikat pontosítani. Ezért a szakemberek azt kérik, hogy személyes tapasztalataikat osszák meg velük a Szeizmológiai Obszervatórium honlapján (www.szeizmologia.hu), vagy Facebook oldalán (www.facebook.com/krszo).
“A földrengés károkra lehet biztosítást kötni. A biztosítási szerződésekben általában az alapkockázatok között van, és a biztosítók megtérítik azokat a károkat, amelyeket az MSK skálán mért legalább 5-ös erősségű földrengés okozott a biztosított vagyontárgyaiban” – mondta Szombat Tamás, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.
