Kamatjövedelem – 2011. évre vonatkozó szabályok

A biztosításokat – mint a legtöbb gazdasági természetű jogviszonyt – az adózási szabályok is érintik. Törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségünknek eleget téve, az alábbiakban összefoglaltuk az életbiztosításokra vonatkozó hatályos adózási szabályokat, amelynek elolvasása nem mentesíti a biztosítási jogviszony szereplőit az alól, hogy az adótörvények mindenkori hatályos rendelkezéseiről a tőlük elvárható módon maguk is tájékozódjanak.

  • Továbbra sem keletkezik kamatjövedelem a 2006. augusztus 31-éig megkötött biztosítási szerződések rendszeres díjaira, valamint a 2010. december 31-éig befizetett rendkívüli illetve eseti díjaira vonatkozóan.
  • Biztosításból adóköteles kamatjövedelem keletkezik:
    • ha a 2006. augusztus 31-éig megkötött biztosítási szerződésekre 2011. január 01-je után rendkívüli díjat, eseti díjat fizetnek be, kizárólag ezen díjak alapján történő kifizetéseknél
    • a 2006. augusztus 31-e után kötött biztosítási szerződések esetén.

1. MEGSZŰNŐ ADÓKEDVEZMÉNY

2009. december 31-ét követően a biztosítási szerződéshez kapcsolódóan befizetett díjak után adókedvezmény nem érvényesíthető.

2. ADÓMENTES BIZTOSÍTÓI KIFIZETÉSEK

Adómentes az élet- és nyugdíjbiztosításból származó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti, vagy betegségi szolgáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év fordulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

3. KAMATJÖVEDELEM

Biztosításból adóköteles kamatjövedelem keletkezik, ha a biztosítási szerződést 2006. augusztus 31-e után kötötték. Kamatjövedelem élet- vagy nyugdíjbiztosítás lejárati szolgáltatásából, visszavásárlásából, részleges visszavásárlásából származhat. Természetesen kamatjövedelemről csak akkor beszélhetünk, ha egy adott szerződés esetén a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Kamatjövedelemnek ez utóbbi pozitív különbözet minősül. Részleges visszavásárlás esetén a befizetett díjakat a részleges visszavásárlási összeg és az összes
visszavásárlási összeg (felhalmozott tartalék) arányában kell figyelembe venni. A kamatadó mértéke 16%, amelyet a biztosító a kifizetés időpontjában levon, és befizet az adóhatóságnak. A levont kamatadóról a biztosító igazolást ad a magánszemélynek. Abban az esetben, ha a kamatadó levonása megtörtént, vagy kamatadó nem terheli a jövedelmet, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet.

4. BIZTOSÍTÁSBÓL SZÁRMAZÓ KAMATJÖVEDELEM KEDVEZMÉNYE

A biztosításból származó kamatjövedelem (ezáltal a kapcsolódó adókötelezettség összege)

  • 50 százalékkal csökkenthető
    • lejárat és visszavásárlás esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően történik, és a szerződés megszűnik,
    • a négy évnél régebben befizetett díjak (felhalmozott tartalék) terhére történő részvisszavásárlás esetében, ha a szerződés nem szűnik meg,
  • 100 százalékkal csökkenthető (így nem adóköteles)
    • lejárat és visszavásárlás esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötésének tizedik fordulónapját követően történik, és a szerződés megszűnik,
    • a hat évnél régebben befizetett díjak (felhalmozott tartalék) terhére történő részvisszavásárlás esetében, ha a szerződés nem szűnik meg.

5. BIZTOSÍTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ EGYÉB JÖVEDELEM

Egyéb jövedelme – és nem kamatjövedelme – keletkezik a magánszemélynek akkor, ha szerződőként olyan teljes életre szóló kockázati életbiztosítást vásárol vissza, amelynek díját – részben vagy egészben – korábbi szerződőként az Art* szerint kifizetőnek minősülő adóalany (pl. munkáltató) fizette, és a kifizető által fizetett díj adómentesnek minősült. Ebben az esetben ugyanúgy kell kiszámítani a jövedelmet, mint a kamatjövedelemnél (a biztosítói kifizetés csökkentve a magánszemély által befizetett díjjal), csakhogy ez a jövedelem már nem kamatnak, hanem összevonandó jövedelemnek minősül, és ezért az adótábla szerinti adó terheli. A biztosító ilyen esetben a hatályos rendelkezések szerint megállapítja és levonja a személyi jövedelemadó-elôőeget. A levont adóelőlegről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek, és magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság számára. A magánszemélynek e jövedelmet egyéb jövedelem jogcímen szerepeltetnie kell adóbevallásában. E jövedelem után a százalékos egészségügyi-hozzájárulási adókötelezettség is keletkezik, amelyet a biztosító rendez az adóhatóság felé. A biztosító – szabályzati szinten rendelkezve erről – ezt a költségét érvényesíti a biztosítás pénzalapjának terhére, és e költségre is tekintettel állapítja meg a magánszemélyt ténylegesen megillető visszavásárlási összeget (bruttó bevételt).

Amennyiben az előbb említett biztosítást határozott tartamúra alakítva a magánszemély lejárati szolgáltatásban részesül, és a kifizető által befizetett adómentes biztosítási díj után korábban adót nem fizetett, akkor ez a biztosítói kifizetés – csökkentve a magánszemély által befizetett díj összegével – szintén összevonandó egyéb jövedelem, és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségeket a magánszemélynek kell rendeznie. Jelen tájékoztatás a 2011. január 1-jétôl érvényes szabályokat tartalmazza. A tájékoztatóban szereplő információk a jövőben megváltozhatnak, ezért tisztelettel javasoljuk ügyfeleinknek, hogy saját érdekükben kísérjék figyelemmel az adózási szabályok jövőbeli változásait.

* 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről.