Adókedvezmény – 2009. évre vonatkozó szabályok

1. Az adókedvezmény

A magánszemély szerződő a törvényi feltételeknek megfelelő, legalább 10 éves tartamú életbiztosítás adott naptári évben (tárgyévben) befizetett díja után 30 %-os adókedvezményt érvényesíthet (1).  Az adókedvezmény érvényesítésének további előfeltétele, hogy a magánszemély az adott évben rendelkezzen tényleges adófizetési kötelezettséggel, hiszen csak azzal szemben lehet bármilyen adókedvezményt érvényesíteni. A biztosítások díja után érvényesíthető adókedvezmény részét képezi az összevont adókedvezménynek, ezért a 100 ezer forintos törvényi összeghatár az összevont adókedvezményi körbe tartozó adókedvezmények (2)  együttes összegére vonatkozik. Amennyiben a magánszemély éves összes jövedelme meghaladja a 3,4 millió forintot, akkor a 3,4 millió forint feletti rész 20 %-ával csökkenteni kell az összevont adókedvezmény 100 ezer forintos összeghatárát. (Például: ha az éves jövedelem 3,6 millió forint, akkor az adókedvezmény maximális összege ezeken a jogcímeken nem lehet több, mint 60 ezer forint, 3,9 millió forint éves összes jövedelemnél pedig az adókedvezmény érvényesítésének lehetősége ezeken a jogcímeken értelemszerűen megszűnik) Fontos tudni, hogy a felsorolt jogcímeken igénybe vett adókedvezmények, valamint a tevékenységi (mezőgazdasági őstermelői) adókedvezmény összege együtt sem haladhatják meg a 100 ezer forintot.

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a szerződő és a biztosított nem ugyanaz a személy, és a szerződő személye Art szerinti kifizetőnek minősül, akkor a biztosított magánszemély ebben az esetben is jogosult igénybe venni a biztosítási adókedvezményt, feltéve, hogy a biztosítás díja az adóévben a magánszemély összevonandó jövedelmének minősül.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a biztosítási adókedvezmény csak a biztosító igazolása alapján vehető igénybe, amelyet a biztosító minden év elején a törvényben előírt határidőig (február 15.) megküld az ügyfelei számára. A biztosító a díjigazolásról – szerződésenkénti bontásban – adatot szolgáltat az adóhatóság számára.

2. Az adókedvezmény visszafizetésével járó rendelkezési joggyakorlás

Ha a magánszemély a törvényben felsorolt – rendelkezési joggyakorlásnak minősülő – cselekmények bármelyikét elköveti, akkor a rendelkezési joggyakorlás évét megelőző három naptári év díjfizetései alapján igénybe vett adókedvezmény alapjául szolgáló biztosítási díj 36 %-át vissza kell fizetnie az adóhatóság számára. Ezt a kötelezettséget annak az évnek az adóbevallásában kell szerepeltetni, amelyik évben a magánszemély a rendelkezési jogát gyakorolta, és e kötelezettséget a bevallás benyújtására előírt határidőig be is kell fizetni az APEH megfelelő számlájára. A törvény szerint ilyen rendelkezési joggyakorlásnak minősül – kivéve, ha ezekre a szerződő halála miatt kerül sor – a szerződés megszüntetése, a szerződés visszavásárlása és részleges visszavásárlása, a szerződés ellenérték fejében történő átruházása, a szerződés módosítása. Rendelkezési joggyakorlásnak minősül továbbá az egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele, vagy az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele is. A szerződésmódosítások esetei közül nem minősül rendelkezési joggyakorlásnak, ha a kedvezményezett személyét, a biztosítási díjat és/vagy a biztosítási összeget módosítják, továbbá az sem, ha a szerződő helyébe bármely más személy lép, feltéve, hogy a szerződésben a felek előzetesen rögzítik a szerződésmódosítás évét megelőző három naptári évben történt befizetések alapján bárki (az előző szerződő, szerződők) által korábban érvénye¬sített adóked¬vezmény összegét.
A biztosító a rendelkezési joggyakorlásról – szerződésenként külön-külön – adatot szolgáltat az adóhatóság számára.

Jelen tájékoztatás a 2009. január 1-től érvényes szabályokat tartalmazza.

(1) Ha a díjat külföldi pénznemben fizetik, akkor az adókedvezményre jogosító összeg meghatározásakor – főszabályként – a külföldi pénznemben befizetett összeget a kiadás felmerülésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. Ha a magánszemély a külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet által alkalmazott eladási árfolyamáról bizonylattal rendelkezik, akkor a forintra történő átszámításkor ezt is alkalmazhatja. (Szja 5. § (3), (5) bekezdés)

(2) Az összevont adókedvezménybe tartozik: 1) a háztartási szolgáltatás számlázott díjának kedvezménye, 2) megállapodás alapján teljesített tb-befizetések kedvezménye, 3) megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye, 4) magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés kedvezménye, 5) a foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítésének kedvezménye, ideértve a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részét is, 6) a felsőoktatási hall¬gatói jogviszony alapján fizetett képzési költség kedvezménye, 7) a felnőttképzés képzési költségének halasztott kedvezménye, 8) a közcélú adomány kedvezménye, 9) biztosítási adókedvezmény. A magánszemély az adóbevallásában tetszése szerint határozhatja meg az adókedvezmények érvényesítésének sorrendjét, de ha a bevallását a munkáltató vagy az adóhatóság készíti el, akkor az adókedvezményeket csak az előbbi sorrend szerint veheti figyelembe. Érdemes tudni, hogy amennyiben a magánszemély az adóhatósági közreműködéssel elkészíthető egyszerűsített bevallás benyújtásának lehetőségével él, akkor az összevont adókedvezmény (amelynek egyik eleme a biztosítási adókedvezmény) az Szja többi más adókedvezményével együtt szintén kötelező sorrendiséget  vesz fel. Ezek a kedvezmények a következők: 1) lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, 2) személyi kedvezmény, 3) alkalmi foglalkoztatás kedvezménye, 4) összevont kedvezmény, benne a biztosítási kedvezménnyel, 5) őstermelői kedvezmény, 6) családi kedvezmény, 7) egyéb kedvezmény. Felhívjuk a figyelmet, hogy az önkéntes pénztári megtakarítások alapján érvényesíthető adó-visszatérítés az előbbi adókedvezményi rendszertől független.