A biztosítás

A biztosítással gyakorta találkozhatunk. Ott van, ha autót vásárolunk, ha hitelt veszünk fel, ha az egészségünkről van szó és ott van akkor is, amikor nem szeretnénk például egy betört ablak költségeit magunkra vállalni. Az élet számtalan területén megkerülhetetlen, és tény, hogy mára a biztosítók megítélése is sokat változott Magyarországon.

A néhol fellelhető negatív hangok ellenére az emberek nagy része rendelkezik most már legalább egy biztosítással és elmondható, hogy ez a rendszer a mai napig jól működik.

De mi is az a biztosítás?

Minden emberi cselekvés alapja a biztonságra való törekvés. Amióta pedig az egyéni vagyon megjelent, azóta ennek védelmére is igény van. A biztosítás története igen régre nyúlik vissza, gyakorlatilag az emberi társadalmakkal egyidősnek mondható. A magánvagyon megjelenésével egyidőben megjelent a közös kockázatviselés igénye is, megszülettek az első kockázatközösségek, igaz, kezdetleges formában.

A társadalmak fejlődésével egyre inkább jelentek meg a specifikus kártérítések, míg a XIV. században kiadták az első biztosítási kötvényt is.

Mik azok a veszélyközösségek?

Mivel az ember a történelem kezdete óta a biztonság fenntartására törekszik, kialakítottunk számos kockázatkezelési stratégiát, melyeket az élet minden területén, minden nap alkalmazunk. Tudatosan elkerüljük a veszélyt, s ha ez nem kivitelezhető, akkor a bekövetkezés előtt próbáljuk a tőlünk telhető leghatékonyabb módon elkerülni vagy csökkenteni a kár mértékét. De ilyen az is, amikor félreteszünk, spórolunk, hogy az anyagiakban is meglegyen az áhított biztonság.

A biztosítás a kockázatkezelés intézményesített eszköze, mellyel csoportosan védekezhetünk az előre nem látható események ellen.

A veszélyközösségek

A veszélyközösség célja, hogy tagjait megvédje a bekövetkezett károk gazdasági következményeitől. Az ilyen közösségek szervezését a biztosítók végzik.

Ahhoz, hogy, veszélyközösségről beszélhessünk 3 feltételnek meg kell felelnie a csoportnak:

1. mindenkinek ugyanattól a veszélyforrástól kell tartania
   • vagyis ha én a lakástűztől félek, a szomszédom pedig a balesetektől, akkor mi két különböző veszélyközösségbe fogunk tartozni.
2. homogénnek kell lennie
   • ebben az esetben a csoporton belül mindenkinek ugyanakkora kártól pl. tűztől kell tartania. Nem mindegy, hogy egy lakástulajdonosról vagy egy szállodatulajdonosról beszélünk.
3. a csoportunknak megfelelően nagynak kell lennie
   • Csak ebben az esetben beszélhetünk kockázat kiegyenlítődésről, vagyis csak ebben az esetben fog csoporton belül megfelelően eloszlani a kockázat.

Ezekre a veszélyközösségekre épül rá maga biztosítási struktúra. Leegyszerűsítve: amikor mi szerződést kötünk egy biztosítóval, akkor bekerülünk egy ilyen veszélyközösségbe, mind egyformán fizetjük a díjakat, és egyformán osztozunk a megtörtént káreseményeknél. A biztosító a tagok által befizetett díjakból nyújtja a segítséget a károsultaknak, ezért lehetséges az, hogy már egy pár hónapja kötött biztosítás esetén is képes több millió forintos kárkifizetést nyújtani a bajba jutott ügyfeleknek.

Persze az, hogy ez jól működjön és a biztosító hosszú távon, megbízhatóan tudja biztosítani a közösség tagjai számára az anyagi segítséget, szükség van arra, hogy a szolgáltatás feltételei világosan meg legyenek határozva és a felek tartsák magukat ehhez. A szerződésben nem szereplő kárigény elutasításával a biztosító minden esetben a kockázatközösséget védi.

Miről szól a biztosítás?

A biztosítás arról szól – nagyon leegyszerűsítve -, hogy kötünk egy szerződést – a biztosító és én – miszerint ha egy bizonyos esemény bekövetkezik, akkor a biztosító kifizeti a szerződésben megadott összeget.

Egyszerűen nézve: van, amitől tartottunk és ellene bebiztosítottunk magunkat; bekövetkezik, mi pedig megkapjuk a szerződésben megállapított összeget érte. Akár tekinthetjük ezt fájdalomdíjnak is.

Mire terjed ki a biztosítás?

Mi az, amit bebiztosíthatunk? Sok minden lehet, a biztosítás világában majdnem minden számszerűsíthető. Minden be van árazva és csak rajtunk múlik, hogy mennyire tartjuk magasra ennek a dolognak az értékét, illetve mennyit tudunk fizetni az ellenszolgáltatásért.

Tiszta üzlet. Ez annyit jelent, hogy ami a szerződésben benne van, az mind a biztosítón, mind pedig rajtunk – szerződőn – számon kérhető. Rajtunk a folyamatos díjfizetés, a biztosítón pedig az, hogy amire kockázatot vállalt, azt a kár bekövetkeztekor megtérítse.

Milyen esetekben fizet és milyen esetekben nem fizet a biztosító?

Sokat hallani azt a frázist, hogy „persze a biztosító akkor nem fizetett”. Mi lehet ennek az oka?

A szerződésben vállalt feltételeknek mindkét félnek meg kell felelnie. Ha olyan történik, ami nincs benne a biztosító által vállalt kockázatokban, akkor sajnos nem fog fizetni. Ennek az az oka, hogy arra az eseményre nem álltunk vele kockázatban. Ha benne van a vállalt kockázatokban, akkor ki fogja nekünk fizetni a kártérítési összeget.

A biztosítás feltétele mindent tartalmaz, ami a szerződött szolgáltatásra vonatkozik. Nem árt, ha ezekkel mi is tisztában vagyunk. Ha pontosan tudjuk, hogy mire szerződtünk, akkor nem fog minket váratlanul érni, hogy adott esetben például egy üvegtörésre nem kapunk kártérítést.

Márpedig ha az ablakokat is biztosítani szeretnénk, akkor olyan terméket kell választanunk, ami arra is kiterjed. Példánál maradva, ha rendelkezünk biztosítással és a mi szerződött biztosítónk nem tudja nekünk megadni az üvegtörésre vonatkozó kiegészítést, akkor gondolkodás nélkül új szerződést kell kötnünk máshol, a régit pedig felmondanunk.

Legyünk tisztában a részletekkel

Láthatjuk, hogy ez egy működőképes modell. Nagyon fontos azonban tisztában lennünk a termékünkkel. Idővel az emlékek megkopnak és nem biztos, hogy jól emlékszünk rá, mit mondott pontosan évekkel ezelőtt az üzletkötő. Ezért érdemes legalább 2 évente megnéznünk, hogy pontosan mire kötöttünk biztosítást. Ezzel elkerüljük azt a szerencsétlen helyzetet kárrendezéskor, hogy amire szükségünk lenne, és amire számítottunk volna, pont nincs benne a vállalt kockázatokban.

Rengeteg keserűség megelőzhető ezzel az egyszerű lépéssel. Amennyiben felmerülnek kérdések, a biztosító munkatársai készségesen válaszolnak rájuk.

A biztosítás értünk van

A biztosítás könnyen megérthető. A működési mechanizmus pedig ugyanaz a világon mindenhol.

Üzleti vállalkozás, ahol mind a két fél biztonságban érezheti magát, mindketten azt várhatják el, amire a szerződésben vállalkoztak. Mi épp úgy, mint a biztosító.

Az a biztonság, amit a pénzünkért kapunk, megfizethetetlen.

Pontosan mit is vásárolunk meg a pénzünkért? Ígéretet. Ígéretet arra, hogy amikor kell, akkor segédkezet kapunk a bajban.

Ha megtörténik a baj

Sajnos a váratlan események akkor következnek be, amikor egyáltalán nem számítunk rájuk. És akkor minden esetben megtépázzák a pénztárcánkat. Itt lép képbe a biztosító, hiszen pontosan az ilyen esetekre kötöttük a szerződést. Akkor és úgy segít ki minket a gödörből, hogy nekünk ne kelljen a legrosszabbkor az anyagiakon rágódnunk. Akit ért már valamilyen kár, az tudja, hogy ez milyen óriási segítség.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a biztosítás – ez a precízen megalkotott rendszer – melyben mind a mi, mind pedig a biztosító érdekei egyformán védve vannak és ahol mindkét fél vállalja a korrekt és időbeni teljesítést. Mi fizetjük a díjakat, a másik oldalon pedig segítenek, ha bajba kerülünk.

Ez a segítség pedig pontosan az ami, a biztosítás maga.

Szeretne többet tudni a termékeinkről? Kattintson ide:

Aegon termékek