Raiffeisen Spektrum Életbiztosításhoz választható eszközalapokra vonatkozó általános tudnivalók

Az eszközalapokra jellemzô eszközök és a likvid eszközök arányára egységesen az alábbi szabályok vonatkoznak:

Az eszközalapok devizaneme magyar forint, nyíltvégűek és határozatlan időre jönnek létre. Amennyiben a szerződő által választott eszközalap bármilyen okból megszűnik, a nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének megfelelően az eszközalap egy másik hasonló befektetési politikát követő eszközalapba helyezi át a megtakarításokat, melyről tájékoztatja ügyfeleit. A biztosító új eszközalapokat vezethet be, melyekről tájékoztatja ügyfeleit. Az eszközalap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni hozamokat illetően. Az eszközalap egységeinek megvásárlása – különösen rövidtávon – magában hordozza az egységek árfolyamának, így az ekképpen nyilvántartott megtakarítások értékének csökkenési kockázatát is. Mivel bizonyos eszközalapok közvetlenül vagy közvetve részvényeket tartanak, ezen eszközalapok kockázata magas. A biztosító az eszközalapokra sem tőke, sem hozamgaranciát nem vállal, az eszközalapokba történő befektetésből származó – lent felsorolt – kockázatokat a szerződő viseli. A befektetések elhelyezéséről és  értékéről, az eszközalap-árfolyamairól napi tájékozódási lehetősége van a szerződőnek az AEGON Magyarország Információs Vonalán (06/40-204-204). Az árfolyamértékek a honlapon (www.aegon.hu és www.raiffeisenalapok.hu) is megtalálhatók. A szerződő az eszközalapok teljesítményéből a befektetési egységek árfolyamának változásán keresztül részesedik, a szerződés számlájának aktuális értékét a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek számának és az érvényes árfolyam szorzata alapján határozza meg a biztosító. Ezen eszközalapoknál nincsenek olyan időpontok, időszakok, vagy feltételek, amelyek befolyásolják az eszközalap-portfólió értékét. Az értékpapírok kölcsönzése az eszközalapban
nem megengedett.

Az eszközalapokra vonatkozó kockázatok és a kockázatok jelentkezésének módja:

• Devizakockázat
  A magyar forinttól eltérő devizanemekben kibocsátott értékpapírokba történő befektetéskor a vásárolt eszközök kibocsátási devizájában kifejezett, magyar forintra konvertált értéke az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a befektetési egységek megvásárlásával az eszközalap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok, és azok devizanemeinek magyar forinttal szemben meghatározott árfolyamának ingadozási kockázatával kell számolni.
• Politikai kockázat
  A célországok – amelyekbe az eszközalapok befektetései irányulnak – mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek az eszközalap működése során negatívan befolyásolhatják az ezen országokban megszerzett befektetések értékét. A magyar, illetve külföldi kormányok, valamint az egyes célországok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközök hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről-időre az eszközalap portfóliójában szerepelhetnek.
• Részvények, társaságok kockázata
  Az eszközalap által (közvetlenül, vagy befektetési alapon keresztül) tartott társaságok részvényeinek árfolyama az értékpapír-piacokon ingadozhat, amely nemcsak az értékpapír-piacok általános mozgásából, hanem a részvény egyedi megítélésének változásából is adódhat. Szélsőséges esetekben fennállhat a veszélye, hogy az ilyen értékpapírok kibocsátója csőd- vagy felszámolási eljárás alá kerül, ami hátrányosan  érinti a részvény, azon keresztül pedig a befektetési egységek árfolyamát.
• Partnerkockázat
  Az eszközalapokban közvetve, vagy közvetetten tartott eszközök külső, különösen külföldi partnerek által történő forgalmazásából, kezeléséből fakadóan adódó kockázatok, így különösen az értékpapírok késedelmes leszállításából, elvesztéséből adódó veszteségek.
• Kamatkockázat
  A piaci hozamszint emelkedése hátrányosan érintheti az eszközalap portfóliójában szereplő értékpapírok, különösen a fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét. A kamatok és tágabb értelemben a tőkepiaci, ezen belül is elsősorban az állampapír piaci hozamok nem feltétlenül tartanak lépést az inflációval, ami kedvezőtlen körülmények esetén akár negatív reálhozamú befektetést is eredményezhet.
• Likviditási kockázat
  Az eszközalapok a portfóliójában szereplő eszközök értékesítése a piaci viszonyok függvényében időnként nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges.
• Származtatott ügyletek kockázata
  A származtatott ügyletekhez speciális kockázati tényezők tartoznak. Ilyen a piaci kockázat, a báziskockázat, a partnerkockázat, és a likviditási kockázat. A piaci kockázat felnagyítja a mögöttes termék, alaptermék árában bekövetkező változásokat. Báziskockázatról akkor beszélünk, amikor nem tökéletes fedezeteket nyit az alapkezelő, mert az adott termékre nincs határidős kereskedés, nem azonos a lejárat a fedezni kívánt időszak hosszával, vagy a fedezeti ügyletkötő nem biztos a termék jövőbeli megvételének vagy eladásának időpontjában. Partnerkockázat az ügyletek teljesülésére vonatkozik, amit a futures piacon az elszámolóházak biztosítanak, a forward ügyleteknél pedig közvetlenül a partner. A likviditási kockázatot az adott származtatott termék forgalma, nyitott kötésállománya mutatja meg. Egyéb technikai jellegű kockázat a szabályozási kockázat, ami a törvényi szabályozás megváltozását jelenti, a működési kockázat a kereskedési rendszerek megbízhatóságát, működőképességét jelenti. Az elszámolási kockázat az aktuális piaci árhoz történő igazítás végrehajthatóságát és az elszámolóház belső mechanizmusának az átláthatóságát jelenti. A szállítási kockázat a fizikai szállításhoz szükséges mechanizmus megbízhatóságát, a végrehajtási kockázat pedig megbízás teljesítésének gyorsaságát és pontosságát jelenti.
• Koncentrációs kockázat
  Amennyiben az eszközalapok által eszközölt befektetések egy adott kibocsátó, szektor, deviza, földrajzi régió tekintetében magas koncentrációt érnek el, az csökkentheti a kockázatok hatékony megosztásából fakadó előnyöket.