Eszközalapokra vonatkozó általános tudnivalók és tájékoztató az eszközalapokkal kapcsolatos kockázatokról

• Az egyes eszközalapok, különösen azok, amelyek közvetlenül vagy közvetve részvényeket tartalmaznak, magukban hordozzák a befektetési egységek árfolyamának, tehát az ilyen módon nyilvántartott megtakarítások értékének csökkenési kockázatát is. Érdemes mérlegelni, hogy a hosszú távon megcélzott magasabb hozam elérése érdekében hajlandó-e magasabb kockázatot vállalni.
• Az eszközalapok bármilyen múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeli hozamokat illetően, és az csak az egyik tényező, amelyet az ügyfélnek figyelembe kell vennie az adott eszközalap választásakor. Az eszközalap egységeinek megvásárlása magában hordozza az egységek árfolyamának, így az ekképpen nyilvántartott megtakarítások értékének csökkenési kockázatát is. Az eszközalapokkal kapcsolatos részletes kockázatokat a biztosító jelen dokumentum 3. pontjában mutatja be.
• Ha egy nem várt ok miatt a tartam lejárata előtt hozzá szeretne férni az eszközalapokban tartott megtakarításához, számolnia kell azzal, hogy a befektetések hosszú távú jellege miatt a felmerülő visszavásárlási költségen túl további veszteségek is adódhatnak.
• Az eszközalapok befektetési egységeinek megvásárlása komoly növekedési potenciált jelent, ám a befektetésből eredő kockázatokat a szerződő viseli; a biztosító az eszközalapokra sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal. Ez azt jelenti, hogy pozitív eredmény esetén a magasabb hozam a szerződő megtakarításait gyarapítja, szélsőséges esetben azonban a szerződő megtakarításának (tőkéjének) akár jelentős részét is elveszítheti.
• Tekintettel arra, hogy az eszközalapokban elhelyezett pénzeszközök jellemzően egy adott mögöttes befektetési alap befektetési jegyeit, illetve eszközeit vásárolják, az eszközalapok működése nagymértékben függ a mögöttes befektetési alapok működésétől. Ennek következtében felhívjuk figyelmét az eszközalapokkal kapcsolatos szerződéses rendelkezésekre (amelyeket biztosítási terméktől függően megtalál az Általános Személybiztosítási Szerződéses Feltételekben (ÁSZSZF), az Általános Személybiztosítási Szabályzatban (ÁSZSZ), az Általános Életbiztosítási Szabályzatban (ÁÉSZ), a Befektetéstechnikai kiegészítő szabályaiban és függelékében, különös feltételekben, illetve az életbiztosítási feltételekben).

a)  Az eszközalapok devizaneme forint (HUF).

Az eszközalapok nyíltvégűek és határozatlan időre jönnek létre.
Az eszközalap nettó eszközértéke megegyezik az eszközalapot alkotó eszközök piaci értékének követelésekkel növelt és kötelezettségekkel csökkentett értékével. Az értékpapírok piaci értékének meghatározása a nyugdíjpénztárak nettó eszközérték számítására vonatkozó törvényi szabályozás által előírt módon történik.
Az eszközalapok befektetési egységeinek árfolyamát a biztosító 5 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.
Az eszközalapok referenciaindexe – így a devizás benchmarkok hozama is – forintban értendő.
Az eszközalapok nem feltétlenül osztják meg befektetéseiket több értékpapír között, amennyiben befektetési céljukat valamely egyedi értékpapír tartásával lehetséges megvalósítani. Az eszközalap tőkéje nem fektethető be származtatott ügyletekbe befektető befektetési alapba. Az eszközalapok portfóliójában nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés és a visszavásárlási megállapodások kötése. Az eszközalapokban fedezeti, arbitrázs vagy a portfólió hatékony kialakítása céljából származtatott ügyletek nem köthetők. Az eszközalapok befektetési ügyletei jelzáloggal nem terheltek, és a biztosítónak azok feletti rendelkezési joga egyéb módon sem korlátozott.

b)  Az eszközalapok és – amennyiben az eszközalap jelentős hányadban egy adott mögöttes befektetési alapba fektet – a mögöttes befektetési alapok befektetési politikái, valamint a mögöttes befektetési alapokat érintő költségek a biztosító honlapján (alfa.hu) az eszközalapok leírásánál (a mögöttes alapok alapkezelőinek honlapjára és/vagy az általuk kiadott releváns dokumentumokra való online hivatkozás használatával) találhatóak meg. A szerződőnek a biztosító honlapján (alfa.hu) vagy telefonos ügyfélszolgálatán (06-1-477-4800) a befektetés elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékéről napi tájékozódási lehetősége van. A biztosító ezen túlmenően az eszközalapjait érintő minden, az alábbi c), d), e) és f) alpontokban leírt változásról honlapján is értesíti ügyfeleit.

A szerződő az eszközalapok teljesítményéből a befektetési egységek árfolyamának változásán keresztül részesedik. A biztosítási szerződés pénzalapjának aktuális értékét a biztosítási szerződésen nyilvántartott befektetési egységek számának és az érvényes egy egységre jutó nettó eszközértéknek (árfolyam) a szorzata alapján határozza meg a biztosító.

c)  A biztosítónak jogában áll új eszközalapokat létrehozni és már működőket megszüntetni.

Eszközalapok megszüntetésére különösen, de nem kizárólagosan, akkor kerül sor,

• ha egy adott eszközalap már nem működtethető gazdaságosan (pl. irreális árfolyammozgások történnek a piacon, veszélybe kerül az eszközalapba fektető szerződők pénze),
• ha a mögöttes alap megszűnése vagy beolvadása következményeként a korábban közzétett befektetési politika tarthatatlanná válik,
• ha annak ellenére, hogy az eszközalap gazdaságosan működtethető, jogszabályi változás vagy más előírás azt megtiltja,
• ha az eszközalap-felfüggesztés időtartama hosszabbítással együtt meghaladja a 2 évet és az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg.

Eszközalap megszüntetése kibocsátói vagy felügyeleti döntés alapján is történhet.
Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító a következőképpen jár el:

c1) Ha a biztosító az eszközalap jövőbeli megszüntetését eredményező tényeket, információkat kellő időben megkapja a kibocsátótól, a forgalmazótól vagy a Felügyelettől, a megszüntetésről írásban értesíti azon ügyfeleit, akiknek a megszűnő eszközalap(ok)ban befektetésük van. Az írásbeli értesítésnek legalább a megszüntetést megelőző 30. napon meg kell érkeznie a szerződőhöz. Amennyiben a szerződő ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett e-mailben is megküldheti a szerződőnek. A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerződőt az eszközalap megszüntetésének tényéről, idejéről és arról, hogy a szerződő a megszüntetést megelőző 8. napig jogosult nyilatkozni, hogy a megszűnő eszközalapban befektetett pénzösszegeket a biztosító melyik eszközalapba helyezze át költségmentesen. Amennyiben a szerződő a megadott határidőig nem nyilatkozik, a biztosító az eszközalap megszüntetés időpontjában a megszűnt eszközalapban elhelyezett összeget egy általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezi át költségmentesen.

c2) Ha a biztosító külső kényszerítő körülmény miatt ügyfelei befektetéseinek megóvása érdekében valamely eszközalap azonnali hatályú vagy olyan időben történő megszüntetéséről dönt, ami miatt a szerződőket nem tudja a c1) alpontban írt határidőig értesíteni, köteles utólag, legfeljebb azonban az eszközalap megszüntetését követő 10 munkanapon belül írásban értesíteni azon szerződőit, akiknek a megszüntetett eszközalap(ok)ban befektetésük van. Amennyiben a szerződő ehhez hozzájárult, a biztosító az értesítést levélpostai küldemény helyett e-mailben is megküldheti a szerződőnek. A biztosító az értesítésben tájékoztatja a szerződőt az eszközalap megszüntetésének tényéről, idejéről és arról, hogy a biztosító a megszűnt eszközalapban elhelyezett összegeket melyik, az általa legalacsonyabb kockázatúnak ítélt eszközalapba helyezte át. A biztosító egyben tájékoztatja szerződőit arról is, hogy a legkisebb kockázatú eszközalapba történt áthelyezéstől számított 15 napon belül a szerződő jogosult egy alkalommal költségmentesen kombinációváltást kezdeményezni.

d) Az eszközalap felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések

Fogalmak:
Eszközalap felfüggesztése: az a biztosítói cselekmény, amikor az ügyfelek érdekében a biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti.
Eszközalap nettó eszközértéke: az eszközalaphoz tartozó befektetett eszközök értékének és az eszközalapot terhelő költségeknek, így különösen az alapkezelési díjaknak a különbözete.
Illikvid eszköz: az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.
Szétválasztás: Ha egy eszközalapban az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé, az eszközalapfelfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlô elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokra bontja.

d1) Jelen pont alkalmazásában átirányítás kifejezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerződéses elnevezésétől –, amikor a biztosító a szerződő által befizetendő jövőbeli díjakat más, a szerződő eredeti rendelkezésétől eltérő eszközalapba fekteti jogszabályi, szerződési vagy szerződői rendelkezés miatt. Jelen pont alkalmazásában átcsoportosítás kifejezés alatt kell érteni mindazt a cselekményt – függetlenül annak esetleges más szerződéses elnevezésétől –, amikor a biztosító a szerződő által már befizetett és a biztosító által már befektetett díjakat más, a szerződő eredeti rendelkezésétől eltérő eszközalapba fekteti jogszabályi, szerződési vagy szerződői rendelkezés miatt.

d2) A biztosító az ügyfelek érdekében felfüggeszti az eszközalapot, amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve az ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

d3) A biztosító az eszközalap-felfüggesztés végrehajtásával, a szétválasztással, valamint annak megszüntetésével egyidejűleg figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, és folyamatosan naprakészen tartja az ügyfeleinek szóló alábbi tájékoztatást:

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottsága, végrehajtása, annak indoka, az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontja, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeket (ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és a díjak érvényesítésének szabályait);
b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését, annak indokát, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeit.

d4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a jövőbeli biztosítási díjak felfüggesztett eszközalapról való átirányítása, kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen, de nem kizárólagosan átváltás, rendszeres pénzkivonás, részvisszavásárlás, átcsoportosítás, stb.) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztést megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. Amennyiben a szerződő nem ad ismételt rendelkezést, a felfüggesztés alatt tett rendelkezéseket a biztosító nem teljesíti. Ha a szerződő a felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozó ügyfélrendelkezést ad, a biztosító őt haladéktalanul (figyelembe véve azt a csatornát, melyen az ügyfél a rendelkezését leadta) tájékoztatja az ügyfélrendelkezés sorsáról a fenti rendelkezések figyelembe vételével.

d5) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, a d4) pontban írt határidőig a biztosító tájékoztatja a szerződőt, hogy a befizetett és elkülönített díjat melyik másik, fel nem függesztett, az adott életbiztosítási termék legkisebb kockázatú eszközalapjába irányítja át az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól, valamint, hogy a szerződő a befizetett és elkülönített díj tekintetében ettől eltérő cél eszközalap alkalmazásáról milyen formában és határidőkkel rendelkezhet. A fentiek nem érintik a szerződő későbbi átcsoportosításhoz való jogát.

d6) Az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás a szerződő díjfizetési kötelezettségét, valamint a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – a jelen fejezetben foglalt korlátozásokkal – nem érinti.

d7) Felfüggesztett eszközalapot érintő biztosítási esemény bekövetkezése

d7.1) Lejárat
Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat), mint biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a szerződő befektetései aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. Ha az eszközalap nettó eszközértéke, illetve a befektetési egységek árfolyama az eszközalap felfüggesztésének megszűnését követően megállapítható, a biztosító a felfüggesztés megszűnését követő 15 napon belül köteles a szerződőnek kifizetni a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeknek a felfüggesztés megszűnését követő első ismert árfolyamon kiszámított értékét.

d7.2) Haláleseti szolgáltatás
A biztosító haláleseti szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő befektetéseinek aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is ennek megfelelően, azonban biztosítottanként a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek tekintetében legfeljebb 30 millió Ft összeghatárig teljesíti. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül a felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti.

d8) Teljes visszavásárlás teljesítése felfüggesztett eszközalap tekintetében
Amennyiben a szerződő teljes visszavásárlást kíván végrehajtani, és a visszavásárlás felfüggesztett eszközalapot is érint, a biztosító a d7.1) pontban foglaltak szerint, a lejárati kifizetésnél alkalmazott szabályok szerint jár el.

d9) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama

d9.1) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését a felfüggesztés időtartamának lejáratát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.
d9.2) A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy
c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

d9.3) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés d9.2). szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek árfolyama azért nem állapítható meg továbbra sem, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

d10) Szétválasztás

d10.1) Amennyiben a biztosító az eszközalapot szétválasztja, a szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik és az önálló eszközalapként működik
tovább.
d10.2) Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.
d10.3) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az arra vonatkozó szabályok szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni.
d10.4) A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és a nem illikvid eszközalapokat tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és a nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.
d10.5) Amennyiben a biztosító szétválasztásról rendelkezik, a biztosító felfüggesztésről szóló tájékoztatási kötelezettsége kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

e) Az eszközalapokban befektetett eszközök folyamatos forgalmazásának átmeneti szüneteltetéséről (pl. nemzeti ünnep) a biztosító a honlapján értesíti a szerződőket. Szüneteltetés időtartama alatt a befektetési egységek megvásárlására, illetve eladására nincs lehetőség.

f)  Amennyiben valamely eszközalap mögöttes alapja kapcsán olyan változásról értesül a biztosító, amely változás nem érinti annak kockázati besorolását és alapvető célját, akkor a biztosító a szerződőket az eszközalap megváltozott befektetési politikájáról honlapján keresztül értesíti. Ha az eszközalapokat érintő változás érinti azok kockázati besorolását és alapvető célját, a biztosító a c) pontban írtak szerint jár el.

Az eszközalapokra vonatkozó befektetési kockázati tényezők:

Piaci kockázatok:

• Kamatkockázat: Kamatkockázat: a piaci hozamszint emelkedése hátrányosan érintheti az eszközalap portfóliójában szereplő értékpapírok, különösen a fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét. A kamatok és tágabb értelemben a tőkepiaci, ezen belül is elsősorban az állampapírpiaci hozamok nem feltétlenül tartanak lépést az inflációval, ami kedvezőtlen körülmények esetén akár negatív reálhozamú befektetést is eredményezhet.
• Társaságok kockázata: gazdasági társaságok hitel- vagy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetés annak a veszélynek teheti ki az eszközalapot, hogy az értékpapírok árfolyama az általános piaci folyamatoknak, a társaságok megítélésének vagy gazdasági helyzetük romlásának következtében átmenetileg vagy tartósan csökkenhet, vagy akár teljesen el is értéktelenedhet. Előfordulhat, hogy a társaságok egyes, általuk kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségeiket nem időben, részben vagy egyáltalán nem teljesítik.
• Likviditási kockázat: az eszközalap portfóliójában szereplő eszközök értékesítése a piaci viszonyok függvényében időnként nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges.
• Devizaárfolyam-kockázat: az eszközalap devizanemétől eltérő devizanemekben kibocsátott eszközökbe történő befektetés esetén az eszközöknek, illetve az eszközök tartásából eredő jövedelmeknek az eszközalap devizanemére átszámított értéke az adott deviza és az eszközalap devizaneme közötti árfolyam ingadozásának következményeként csökkenhet.
• Származtatott ügyletek kockázata: A származtatott ügyletekhez speciális kockázati tényezők tartoznak. Ilyen a piaci kockázat, a báziskockázat, a partnerkockázat és a likviditási kockázat. A piaci kockázat felnagyítja a mögöttes termék, alaptermék árában bekövetkező változásokat. Báziskockázatról akkor beszélünk, amikor nem tökéletes fedezeteket nyit az alapkezelő, mert az adott termékre nincs határidős kereskedés, nem azonos a lejárat a fedezni kívánt időszak hosszával, vagy a fedezeti ügyletkötő nem biztos a termék jövőbeli megvételének vagy eladásának időpontjában. Partnerkockázat az ügyletek teljesülésére vonatkozik, amit a futures piacon az elszámolóházak biztosítanak, a forward ügyleteknél pedig közvetlenül a partner. A likviditási kockázatot az adott származtatott termék forgalma, nyitott kötésállománya mutatja meg.
• Árutőzsdei árfolyamváltozások kockázata: az árutőzsdei termékekbe, illetve árutőzsdei termékeken alapuló származtatott ügyletekbe történő befektetés annak a veszélyét rejti magában, hogy a termékek ára az általános piaci folyamatok, illetve az esetleges természeti behatások következtében nagymértékben ingadozhat, így az eszközalap által birtokolt árutőzsdei termékek, illetve árutőzsdei termékeken alapuló származtatott ügyletek értéke átmenetileg vagy tartósan csökkenhet, vagy akár teljesen el is veszhet.
• Ingatlanbefektetések általános kockázata: az ingatlanok vételárának megtérülési ideje jellemzően hosszabb, mint az értékpapír-befektetéseké. Az ingatlanbefektetések kockázata döntően az ingatlanok hasznosításából eredő kockázatból, valamint az ingatlanok értékének ingadozásából származhat. Az ingatlanok hasznosítása (bérbeadása), illetve értékesítése ugyanis időről időre – a piaci viszonyok változásával párhuzamosan – nehézségekbe ütközhet. Az ingatlanpiac jellemzően többéves ciklusokban mozog, amely eltérhet a gazdaság egyéb szektorainak ciklusától, azaz az ingatlanpiacon realizálható hozam alakulása nem feltétlenül egyezik meg az alternatív befektetési eszközökön elérhető hozamok alakulásával.

Egyéb technikai jellegű kockázat a szabályozási kockázat, ami a törvényi szabályozás megváltozását jelenti, a működési kockázat a kereskedési rendszerek megbízhatóságát, működőképességét jelenti. Az elszámolási kockázat az aktuális piaci árhoz történő igazítás végrehajthatóságát és az elszámolóház belső mechanizmusának az átláthatóságát jelenti. A szállítási kockázat a fizikai szállításhoz szükséges mechanizmus megbízhatóságát, a végrehajtási kockázat pedig a megbízás teljesítésének gyorsaságát és pontosságát jelenti.

Nem piaci kockázatok:

• Ország- és politikai kockázat: a célországok – amelyekbe az eszközalapok befektetései irányulnak – mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek az eszközalap működése során negatívan befolyásolhatják az ezen országokban megszerzett befektetések értékét. A magyar, illetve külföldi kormányok, valamint az egyes célországok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközök hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről időre az eszközalap portfóliójában szerepelhetnek.
• Partnerkockázat: az eszközalapokban közvetve vagy közvetlenül tartott eszközök külső hazai vagy különösen külföldi partnerek által történő forgalmazásából, kezeléséből fakadóan adódó kockázatok, így különösen az értékpapírok késedelmes leszállításából, elvesztéséből adódó veszteségek, amelyek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekbe történő befektetés esetén az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan is felmerülhetnek.
• Hitelezési kockázat: az eszközalapok portfóliójában közvetett vagy közvetlen befektetések formájában lévő értékpapírok kibocsátói – kedvezőtlen esetekben – csőd- vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely az eszközalap portfólióját és a befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti.
• Koncentrációs kockázat: amennyiben az eszközalapok által eszközölt befektetések egy adott kibocsátó, szektor, deviza, földrajzi régió tekintetében magas koncentrációt érnek el, az csökkentheti a kockázatok hatékony megosztásából fakadó előnyöket.
• Tőke- és/vagy hozamvédelem kockázata: Bár a portfóliókezelő minden tőle elvárható erőfeszítést megtesz előfordulhat, hogy a befektetési politika betartása mellett sem teljesül a tőke-, illetve hozamígéret a portfóliókezelőn kívül álló okokból eredően.
• Speciális kockázat:az eszközalap kizárólag egy adott mögöttes befektetési alapba fektet, más befektetési eszközt nem alkalmaz, ezáltal működését teljes egészében meghatározzák a mögöttes befektetési alappal kapcsolatos események, így többek között az eszközalap működése során a pénzpiacon előfordulhatnak olyan események, melyek hatására az eszközalapra jellemző befektetési alap befektetési jegyeit a biztosító nem tudja, vagy kedvezőtlen feltételek mellett, illetve nem a szabályzatban leírt határidőben tudja csak visszaváltani.

Az eszközalap abba a kockázati kategóriába kerül besorolásra, amelyet a befektetési politikájának megvalósítása során az eszközalap árfolyamának ingadozása indokol (rendre: nagyon alacsony, alacsony, mérsékelt, közepes, jelentős, magas, nagyon magas). A legalacsonyabb kategória sem jelent teljesen kockázatmentes befektetést! Ahol megfelelő idősor áll rendelkezésre, ott a kockázati besorolást a mögöttes befektetési alap – vagy közvetlen értékpapírbefektetések esetén az eszközalap – múltbeli hozamaiból számított szórás érték alapján számszerűsítette a portfóliókezelő. Ahol megfelelően hosszú idősor még nem áll rendelkezésre azon eszközalapoknál a kockázati besorolást az alap által megcélzott referenciaindex múltbeli hozamaiból vagy az alap által megcélzott piaci szegmenst tükröző portfólió múltbeli hozamaiból számított szórás érték alapján számszerűsítette a portfóliókezelő. A múltbeli adatok azonban nem szükségszerűen megbízható mutatói a jövőbeli kockázati profilnak, így idővel módosulhatnak is.