Eszközalapokra vonatkozó általános tudnivalók

Érvényes: 2009. november 15-étől a következő tájékoztató kibocsátásáig

 

Az eszközalapokra jellemző eszközök és a likvid eszközök arányára egységesen az alábbi szabályok vonatkoznak:

  • Az eszközalapok vagyona kizárólag az alábbi nyíltvégű befektetési alapokba kerül befektetésre, vagyis az eszközalapokra jellemző eszközök (befektetési jegyek) minimális, maximális és megcélzott aránya 100% minden eszközalapban, ettől a céliránytól az eszközalapok nem térnek el. A likvid eszközök minimális, maximális és megcélzott aránya egyaránt 0%.

 

 

Eszközalap Befektetési Alap
AEGON Belföldi Kötvény Eszközalap AEGON Belföldi Kötvény Befektetési Alap
AEGON Közép-Európai Részvény Eszközalap AEGON Közép-Európai Részvény Befektetési Alap
AEGON Nemzetközi Kötvény Eszközalap AEGON Nemzetközi Kötvény Befektetési Alap
AEGON Nemzetközi Részvény Eszközalap AEGON Nemzetközi Részvény Befektetési Alap
AEGON Pénzpiaci Eszközalap AEGON Pénzpiaci Befektetési Alap
AEGON EMMA Emerging Markets Kötvény Befektetési Eszközalap AEGON EMMA Emerging Markets Kötvény Alap
AEGON Ázsia Részvény Befektetési Alapok Eszközalapja AEGON Ázsia Részvény Befektetési Alapok Alapja
AEGON MoneyMaxx Expressz Vegyes Eszközalap AEGON MoneyMaxx Expressz Befektetési Alap
AEGON Orosz HUF Részvény Eszközalap AEGON Russia Részvény Befektetési Alap
AEGON IstanBull HUF Részvény Eszközalap AEGON IstanBull Részvény Befektetési Alap
AEGON Klímaváltozás HUF Részvény Eszközalap AEGON Climate Change Részvény Befektetési Alap
AEGON Smart Money Befektetési Alapok Alapja EszközalapAEGON Smart Money Befektetési Alapok Alapja
Concorde 2000 HUF Eszközalap Concorde 2000 Nyíltvégû Befektetési Alap

 

  • Az eszközalap nettó eszközértéke megegyezik az eszközalapot alkotó eszközök piaci értékének követelésekkel növelt, kötelezettségekkel csökkentett értékével.
  • Az értékpapírok piaci értékének meghatározása a magánnyugdíjpénztárak nettó eszközérték számítására vonatkozó törvényi szabályozás által elôírt módon történik.
  • Az értékpapírok kölcsönzése az eszközalapokban nem megengedett.

 

Az eszközalapok devizaneme magyar forint, nyíltvégűek és határozatlan időre jönnek létre. Amennyiben a szerződő által választott eszközalap bármilyen okból megszűnik, a nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének megfelelően az eszközalap egy másik – hasonló befektetési politikát követő – eszközalapba helyezi át a megtakarításokat, melyről tájékoztatja ügyfeleit. A biztosító új eszközalapokat vezethet be, melyekről tájékoztatja ügyfeleit. Az eszközalap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni hozamokat illetően. Az eszközalap egységeinek megvásárlása – különösen rövidtávon – magában hordozza az egységek árfolyamának, így az ekképpen nyilvántartott megtakarítások értékének csökkenési kockázatát is. Mivel bizonyos eszközalapok közvetve részvényeket tartanak, ezen eszközalapok kockázata magas. A biztosító az eszközalapokra sem tőke, sem hozamgaranciát nem vállal, az eszközalapokba történő befektetésbôl származó kockázatokat, így különösen az eszközalap mögötti Befektetési Alap esetleges likviditási problémáiból fakadó kockázatokat (pl. amennyiben felügyeleti vagy kibocsátói döntés alapján a mögöttes befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazása felfüggesztésre kerül) a szerződő viseli. A befektetések elhelyezéséről és értékéről, az eszközalap árfolyamairól napi tájékozódási lehetősége van a szerződőnek az AEGON Magyarország Információs Vonalán (06/40-204-204). Az árfolyamértékek a honlapon (www.aegon.hu) is megtalálhatók. A szerződő az eszközalapok teljesítményébôl a befektetési egységek árfolyamának változásán keresztül részesedik, a szerződés számlájának aktuális értékét a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek számának és az érvényes árfolyam szorzata alapján határozza meg a biztosító. Jelen eszközalapokra vonatkozóan nincsenek olyan különleges időpontok, időszakok, vagy feltételek, amelyek befolyásolják az eszközalap-portfólió értékét. Az ügyfél korlátlanul részesedik az eszközök pozitív teljesítményéből, nincs semmilyen felső korlát. Az eszközalapokhoz a Biztosító nem rendel referenciaindexet (benchmarkot). Az eszközalapok nem osztják meg befektetéseiket több befektetési forma között, mert befektetési céljukat kizárólag egy-egy befektetési jegy tartásával kívánják elérni.

 

 

AZ ESZKÖZALAPOKRA VONATKOZÓ KOCKÁZATOK ÉS A KOCKÁZATOK JELENTKEZÉSÉNEK MÓDJA

Piaci kockázatok

  • Kamatkockázat: a piaci hozamszint emelkedése hátrányosan érintheti az eszközalap portfóliójában szereplő értékpapírok, különösen a fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítô értékpapírok értékét. A kamatok és tágabb értelemben a tőkepiaci, ezen belül is elsősorban az állampapírpiaci hozamok nem feltétlenül tartanak lépést az inflációval, ami kedvezőtlen körülmények esetén akár negatív reálhozamú befektetést is eredményezhet.
  • Társaságok kockázata: gazdasági társaságok hitel- vagy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba történő befektetés annak a veszélynek teheti ki az eszközalapot, hogy az értékpapírok árfolyama az általános piaci folyamatoknak, a társaságok megítélésének vagy gazdasági helyzetének romlásának következtében átmenetileg vagy tartósan csökkenhet, vagy akár teljesen el is értéktelenedhet. Előfordulhat, hogy a társaságok egyes, általuk kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségeiket nem időben, részben, vagy egyáltalán nem teljesítik.
  • Likviditási kockázat: az eszközalapok a portfóliójában szereplő eszközök értékesítése a piaci viszonyok függvényében időnként nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges.
  • Devizaárfolyam-kockázat: az eszközalap devizanemétől eltérő devizanemekben kibocsátott eszközökbe történő befektetés esetén az eszközöknek, illetve az eszközök tartásából eredő jövedelmeknek az eszközalap devizanemére átszámított értéke az adott deviza és az eszközalap devizaneme közötti árfolyam ingadozásának következményeként csökkenhet.
  • Származtatott ügyletek kockázata: A származtatott ügyletekhez speciális kockázati tényezők tartoznak. Ilyen a piaci kockázat, a báziskockázat, a partnerkockázat, és a likviditási kockázat. A piaci kockázat felnagyítja a mögöttes termék, alaptermék árában bekövetkező változásokat. Báziskockázatról akkor beszélünk, amikor nem tökéletes fedezeteket nyit az alapkezelő, mert az adott termékre nincs határidős kereskedés, nem azonos a lejárat a fedezni kívánt időszak hosszával, vagy a fedezeti ügyletkötő nem biztos a termék jövőbeli megvételének vagy eladásának időpontjában. Partnerkockázat az ügyletek teljesülésére vonatkozik, amit a futures piacon az elszámolóházak biztosítanak, a forward ügyleteknél pedig közvetlenül a partner. A likviditási kockázatot az adott származtatott termék forgalma, nyitott kötésállománya mutatja meg. Egyéb technikai jellegű kockázat a szabályozási kockázat, ami a törvényi szabályozás megváltozását jelenti, a működési kockázat a kereskedési rendszerek megbízhatóságát, működőképességét jelenti. Az elszámolási kockázat az aktuális piaci árhoz történő igazítás végrehajthatóságát és az elszámolóház belső mechanizmusának az átláthatóságát jelenti. A szállítási kockázat a fizikai szállításhoz szükséges mechanizmus megbízhatóságát, a végrehajtási kockázat pedig megbízás teljesítésének gyorsaságát és pontosságát jelenti.
  • Speciális kockázat: az eszközalap működése során, a pénzpiacon előfordulhatnak olyan események, melyek hatására az eszközalapra jellemző befektetési alap befektetési jegyeit a Biztosító nem tudja, vagy kedvezőtlen feltételek mellett, illetve nem a szabályzatban leírt határidőben tudja csak visszaváltani.

    Egyéb technikai jellegű kockázat a szabályozási kockázat, ami a törvényi szabályozás megváltozását jelenti, a működési kockázat a kereskedési rendszerek megbízhatóságát, működőképességét jelenti. Az elszámolási kockázat az aktuális piaci árhoz történő igazítás végrehajthatóságát és az elszámolóház belső mechanizmusának az átláthatóságát jelenti. A szállítási kockázat a fizikai szállításhoz szükséges  mechanizmusn megbízhatóságát, a végrehajtási kockázat pedig megbízás teljesítésének gyorsaságát és pontosságát jelenti.

 

Nem piaci kockázatok

  • Ország- és politikai kockázat: a célországok – amelyekbe az eszközalapok befektetései irányulnak – mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek az eszközalap működése során negatívan befolyásolhatják az ezen országokban megszerzett befektetések értékét. A magyar, illetve külföldi kormányok, valamint az egyes célországok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközök hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről-időre az eszközalap portfóliójában szerepelhetnek.
  • Partnerkockázat: az eszközalapokban közvetve vagy közvetetten tartott eszközök külső, különösen külföldi partnerek által történő forgalmazásából, kezeléséből fakadóan adódó kockázatok, így különösen az értékpapírok késedelmes leszállításából, elvesztéséből adódó veszteségek, amelyek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekbe történő befektetés esetén az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan is felmerülhetnek.
  • Koncentrációs kockázat: amennyiben az eszközalapok által eszközölt befektetések egy adott kibocsátó, szektor, deviza, földrajzi régió tekintetében magas koncentrációt érnek el, az csökkentheti a kockázatok hatékony megosztásából fakadó előnyöket.