Életbiztosítás, lakásbiztosítás, kötelező biztosítás, CASCO, utasbiztosítás, kisállat-biztosítás

A sajtóban csak PIIGS mozaikszóval emlegetett (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) országok jelentős hányadában bekövetkezett hitelminősítői leminősítéssel párhuzamosan elinduló részvénypiaci zuhanással karöltve, a nyersanyagpiaci indexek is délnek vették az irányt. Mindez egyáltalán nem meglepő, hiszen a nyersanyagpiac igen konjunktúra érzékeny, azonnal reagál a részvénypiaci folyamatokra.

A görögországi drámai események, és az utolsó pillanatig elodázott görög mentőcsomag, valamint a hasonlóan magas GDP arányos államháztartási hiánnyal és államadósággal küszködő országok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Írország és az Egyesült Királyság) által reprezentált szuverén kockázat ijesztő mértékű megnövekedése sokkolta a piacokat. Történtek azonban egyéb események is, amelyek néhol támogatják, máshol erőteljesen negatívan befolyásolják a nyersanyagpiacokat.

Vessünk hát egy pillantást a legfrissebb kínai számokra. Kínában az infláció jelentősen felgyorsult, a CPI áprilisban év/év alapon 2,8%-kal növekedett, amely az elmúlt 18 hónapban bekövetkezett legnagyobb emelkedés volt. Előző év áprilisától, 2010 áprilisáig a kínai ingatlanárak rekord mértékben, 12,8%-kal emelkedtek, amely a 70 nagyváros ingatlanpiacát figyelő index legnagyobb emelkedése volt 2005-ös indulása óta. Az áprilisi 774 milliárd jüan (113 milliárd USD) nagyságrendű új hitelkihelyezés is szignifikánsan meghaladta a korábban becsülteket. Így az első 4 hónapban az új hitelek már 3,37 trillió jüannál járnak, ami vészesen közelít az egész évre tervezett 7,5 trillió jüan új hitelkihelyezés feléhez. 2009-ben ez a szám 9,59 trillió jüan volt. Emellett a monetáris aggregátumok, az M2 (a széles értelemben vett pénzkínálat) és M1 (a szűkebb értelemben vett pénzkínálat) áprilisban év/év alapon rendre 21,48%-kal, illetve 31,25%-kal emelkedett. Mindezek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a kínai döntéshozókra, hogy a kamatemelésen keresztül és a monetáris politika egyéb eszközeit felhasználva, lehűtsék valamelyest a túlhevülés jeleit mutató gazdaságot. Kamatemelésre egyelőre még nem volt példa, de a kínai központi bank a napokban ismét emelte - idén már harmadszor - a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét. A beavatkozás, amely a gazdaság lassítását szolgálta, kétségeket keltett az árupiacokon. Az olaj és a réz ára azonnal zuhanni kezdett. Ezen felül, a kormány korlátozásokat vezetett be az elsődleges lakóingatlan után vásárolandó második és harmadik lakásvásárlásokra is.

Van, aki szerint természetesen ez nem elegendő: Nouriel Roubini közgazdász professzor a Bloomberg TV szerdai interjújában hangot adott véleményének, miszerint Kína túl lassú a monetáris szigorításban.

Kínában a benchmark-ként funkcionáló egy éves hitelezési rátát, a Bloomberg által megkérdezett 20 elemző közül 19 feljebb várja ez év szeptember végéig, míg 10 elemző úgy véli, hogy az emelés már ebben a negyedévben bekövetkezik.

A kínai kormány célja, hogy az inflációt éves 3% alatt tartsa, és megakadályozza az ingatlanpiacon kialakulófélben lévő lufit, noha a hongkongi székhelyű Hang Lung Properties vállalat szerint valós és komoly mértékű kereslet van az ingatlanokra. A befektetők ugyanakkor aggódnak, hogy a rendszerbe korábban bepumpált stimulus (amely a világgazdaság talpraállását is nagymértékben segítette) kivonása és az építőiparban esetlegesen bekövetkező lassulás, számottevően fékezheti a kínai növekedést. Kína bruttó hazai terméke (GDP) 11,9%-kal nőtt az idei első negyedévben, a tavalyi év azonos időszakához képest. A fentieknek megfelelően, a Shanghai Composite Index az év eleje óta alulteljesíti a többi BRIC ország részvénypiacait, és a napokban átlépte a 20%-os csökkenés küszöbét, ami felfogható egyfajta medvepiacnak is.

Franklin Templeton helyi vagyonkezelési csoportja szerint, innen a továbbiakban fellendülés várható, mivel az export felfutása csökkenti majd a gazdasági növekedéssel kapcsolatos jelenleg látszó kockázatokat.

A kínai fővámhivatal (GAC) által a napokban publikált adatok szerint, a kínai export az év negyedik hónapjában megközelítette a 120 milliárd dollárt, 30,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az import ugyanebben az időszakban meghaladta a 118 milliárd dollárt, ami 49,7%-os emelkedést jelent, a tavalyi év ugyanazon időszakához képest. A külkereskedelmi többlet áprilisban 1,68 milliárd USD volt, ami 87%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A januártól áprilisig terjedő időszakban továbbra is az Európai Unió volt Kína első számú kereskedelmi partnere, a forgalom elérte a 137,77 milliárd dollárt, ami 34,6%-kal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Mindezek fényében különösen jókor jött az Európai Unió 750 milliárd eurós mentőcsomagja, ami nem gyógyítja meg ugyan azonnal az eurózónát, de átmeneti nyugtatóként szolgál, és remélhetőleg elegendő időt hagy a szükséges - hosszú távon is ható - stabilizációs intézkedések meghozatalára.

A globális nyersanyagpiacra további nyomás nehezedhet az ausztrál kormány 2012-re tervezett adóemelése miatt. Új, 40 százalékos extra nyereségadót vetne ki az ausztrál kabinet az országban működő bányavállalatokra. Mindez ténylegesen hatalmas plusz költségvetési bevétel lenne, de valóban okos megoldás a fejőstehén levágása? Éppen Kína, és más magas növekedéssel rendelkező feltörekvő gazdaságok elképesztő méretű nyersanyag kereslete mentette meg az ausztrálokat a recesszióba csúszástól a válság során. Az új adó jelentősen csökkentené a világ egyik legfontosabb nyersanyagpiaci szereplőjének a versenyképességét, hátráltatná a már folyamatban lévő projektek megvalósítását is.

A fentieket nézve, a nyersanyagpiaci szektor vegyesen kap és kaphat majd jót és rosszat is egyaránt. A negatívumok ellenére, a legnagyobb valószínűséggel továbbra is a „V” alakú válságból kilábalást árazzuk, ami a rövid távú megbicsaklást követően, ismét emelkedést hozhat a nyersanyagpiacokon. Az olaj világpiaci ára (WTI) az elkövetkező három hónapban feltehetőleg a legutóbbi időszak maximuma alatt marad majd (kb. 80 USD/hordó környékén), mivel a kockázatkerülés a világgazdaságot ért nem kevés sokk következtében megnövekedett, valamint az amerikai olajkészletek továbbra is igen bőségesnek mondhatóak. Ugyanakkor a jelentős további árcsökkenés limitált (nem úgy, mint az alapvető ipari fémek esetében), mivel a fundamentumok az emelkedést indukálják. Az árak emelkedésének irányába hathat a BP Mexikói-öbölben bekövetkezett fúrótorony balesete, amely rövid távon akár nagyobb árfelhajtó hatással is bírhat. A középtávon emelkedő olajkereslet és a szektorba áramló befektetési tőke, 85 USD/hordós árakat eredményezhet.

A gázárak hasonló okok miatt, 3 hónapos időhorizonton 4 USD környékén, míg középtávon 5 USD és hosszabb távon 6-6,25 USD-ig is emelkedhetnek. Az alapvető ipari fémek (alumínium, réz, ólom, nikkel, ón, cink) esetében az elkövetkező negyedévben nagyobb arányú lehet az árcsökkenés, mint az olajnál. Itt jobban érezteti negatív hatásait a szuverén kockázatok megnövekedése. Középtávon, egyrészt a 750 milliárd eurós stabilizációs csomag és a kereslet, valamint a befektetők indukálta tőkebeáramlás következtében itt is áremelkedés várható, ahol a réz teljesíthet a legjobban. A nemesfémek közül az arany árának emelkedése folytatódni fog, annak ellenére, hogy az USD tovább is erősödhet még. Jelen esetben egyfajta biztonságos mentsvárat jelent a megnövekedett globális kockázatok közepette. Az ezüst hasonló okok miatt, szintén emelkedés elé néz, de középtávon valószínűleg felül is fogja teljesíteni az arany százalékban kifejezett drágulását, mivel az ipari felhasználás tovább fokozza a keresletet iránta. Az ömlesztett árukból a vasérc esetében az eddigiekben is már egy hatalmas áremelkedésen vagyunk túl, itt sokkal inkább az árak kisebb mértékű csökkenése várható, míg a kokszolható szén esetében mutatkozó folyamatos kínálati korlátok áremelkedéshez vezetnek majd, elérve ezzel rövid távon a 225, közép távon akár a 290 USD/tonna szinteket is. A mezőgazdasági nyersanyagok közül a kukorica ára a jelentős globális készletek, a valószínűsíthető rekordtermés miatt 350-360 USD-s szintekre is csökkenhet. A búza esetében, hasonló okok miatt, szintén árcsökkenés valószínűsíthető.

A fenti hírlevél kizárólag és kifejezetten csak tájékoztatásul szolgál, nem minősül vásárlásra, eladásra, vagy a szerződések módosítására történő felhívásnak. A hírlevél olyan adatokat, előrejelzéseket, információkat tartalmaz, amelyeket a hírlevél készítői (AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. munkatársai) megbízhatónak és pontosnak tartanak, azonban a leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak. A fenti hírlevélben foglalt információ önmagában nem elégséges döntések meghozatalához. Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. semmiféle felelősséget nem vállal a fenti információn alapuló döntésből eredő esetleges károkért. A fenti hírlevélben foglalt információ felhasználása automatikusan a jelen jogfenntartási nyilatkozatban foglaltak elfogadását jelenti.