Volatilis hónapot tudhatnak maguk mögött a főbb tőzsdék. Az amerikai S&P500 -0,32%-ot, a BUX index

10,86%-ot veszített az értékéből. A részvénypiacok összességében -2,42%-kal csökkentek. Nem örülhettek

a hazai kötvények befektetői sem, hiszen a hozamemelkedések következtében -5,05%-os veszteséget szenvedtek el.

Az egyre gyakoribb részvénypiaci elbizonytalanodások és a hazai szabályozásváltozások következtében a

megtakarítók jelentős része komolyan érdeklődik a tőke- illetve hozamvédett kollektív befektetési termékek

iránt. Érdemes tudni, hogy ezek jellemzően zárt végűek, tehát a visszaváltási lehetőségük korlátozott, és csak a futamidő végén kapjuk vissza a teljes kezdeti befektetésünket. Ezen termékek jellemzője, hogy a tőkevédelmet biztosító struktúra miatt, a profitpotenciál visszafogott.

A cél az, hogy a jegyzési időszakban összegyűjtött tőkéből a portfóliómenedzser az alap futamidejének megfelelő kötvényportfóliót alakítson ki a tőkevédelem biztosítására, és a fennmaradó pénzösszegeket pedig az Alap jellemzőinek megfelelően profittermelő értékpapírokba fektesse be.

Hogyan működik egy tőkevédett portfólió? Nézzünk rá egy példát!

Az egyszerűség kedvéért a példában a költségektől eltekintek, azt azonban érdemes tudni, hogy az ilyen típusú befektetési alapok 1,5-3,% közötti éves vagyonkezelési díjjal terheltek.

Adott a 2014/C magyar államkötvény, amelynek adatai alapján kerül összeállításra a portfólió, amely csupán ezt az egy kötvényt fogja tartalmazni a tőkevédelem biztosításához. Ám a gyakorlatban a hozamgörbe különböző lejáratait súlyozva is elérhető a kívánt átlagos hátralévő futamidő. A 2014/C-t, 2003.06.19-én bocsátotta ki az AKK, 5,5%-os kuponnal és 2014.02.12-én jár majd le. Jelenleg 7,7%-os éves hozammal 98,3 körüli bruttó árfolyamon lehet megvenni.

 

 

 

Tegyük fel, hogy 100 millió forintos megtakarításból a fenti kötvényt 98,3%-on megvásároljuk, ami azt jelenti, hogy idén 1,7 millió forint marad arra (100-98,3=1,7), hogy spekulatív módon befektessük. A kötvényt lejáratig a portfólióban tartjuk, és mivel a nettó árfolyam a lejárathoz közeledve emelkedik, a tőkevédelmet így biztosítottuk, miközben a kifizetésekkor további 5,5 millió forint spekulatív befektetésre nyílik lehetőségünk. Tehát a befektetett 98,3 millió Ft a lejáratkor 100 millió forintot fog érni, miközben a kuponfizetésekből befolyt, és a kezdeti befektetéskor megmaradt 1,7 millió forint lehetőséget ad a spekulációra. 

A fentieket átgondolva könnyen belátható, miért korlátozott az ilyen megoldások profitlehetősége. A teljes rendelkezésre álló megtakarításhoz képest kezdetben csak 1,7 millió forintot, majd minden évben 5,5 millió forintot tudunk az általunk gondolt kockázatosabb eszközökbe fektetni, hiszen a magasabb hozamlehetőség helyett a biztonságot választottuk. Fontos, hogy csak a lejáratkor biztosított a tőkevédelem, hiszen a hozamok ingadozása befolyásolja az árfolyamot a lejárat előtt.

Jó hír azonban, hogy a származtatott eszközök azok, amelyek tőkeáttétel segítségével lehetőséget nyújtanak arra, hogy a spekulációra szánt relatív kisebb összegekkel nagy pozíciókat alakítsanak ki. Pontosan ez az, amit a tőkevédett alapok portfóliómenedzserei is tesznek. A kötvényvásárlást követően, illetve a kifizetésekkor kapott összegeket például jelentős tőkeáttétel segítségével, határidős kukorica vagy arany pozíciók kiépítésére használják fel, azért, hogy a teljes tőkevédett portfólióra eső eredményt képesek legyenek a spekulációval befolyásolni. A technika ugyanakkor veszélyeket is rejt magában, hiszen a nyereség és veszteség ilyenkor egyaránt sokszorozódik, és a tőkevédelem biztosításához fontos, hogy a rendelkezésre álló összegnél az esetleges veszteség ne rúghasson magasabbra. Ehhez stop-loss megbízásokat illetve úgynevezett „knock out” certifikátokat érdemes használni.

A kötvények árfolyam-hozam összefüggése alapján a hitelpapírok árfolyama akkor csökken, ha a hozamok emelkednek és fordítva. Nagyobb spekulációs mozgástér áll a portfóliókezelő rendelkezésére akkor, ha a stabilitást biztosító kötvényt/kötvényeket magas hozammal sikerül megvásárolnia.

 

A piaci trendeket figyelve látható, hogy a befektetői szokások jelenleg változáson esnek át, és a hosszabb 3-5-10 éves termékek helyett a rövidebb, akár egy éves időtávra védelmet nyújtó, olyan befektetési alapok kerülnek a figyelem középpontjába, amelyek a pénzpiaci alapok hozampotenciálját meghaladják.

Ezen termékek a sokkal rövidebb kötvényeket, diszkont papírokat részesítik előnyben, oly módon, hogy az átlagos hátralévő futamidő 1 év körül maradjon. A kötvényvásárlás után fennmaradó összegeket pedig körülbelül évi 5-6 spekulatív tranzakcióra osztják fel, és az eszközosztályok széles skáláját kutatják nyereséges, jellemzően rövid távú, kereskedési lehetőségekért. Így a különböző devizák, nyersanyagok, részvényindexek áremelkedése és csökkenése egyaránt profitot hozhat az abszolút hozamú stratégiával rendelkező Alapok számára.

Pontosan ez a fajta befektetési megközelítés az, amelyet az AEGON Alapkezelő az AEGON Ózon

Származtatott Tőkevédett Befektetési Alapja esetében alkalmaz. Éves tőkevédelem mellett próbál meg a pénzpiaci eszközöknél nagyobb nyereséget elérni. A közeljövőben nyersanyagok áremelkedésére és a fejlett illetve fejlődő kötvények hozamának emelkedésére, valamint alulértékelt devizák árfolyamváltozására számítunk.