Életbiztosítás, lakásbiztosítás, kötelező biztosítás, CASCO, utasbiztosítás, kisállat-biztosítás

Ismét elérkezett az a bizonyos, minden májust megelőző, a részvénypiac jövőjéről szóló találgatás ideje. Számos befektető fejében ott motoszkál a részben jól ismert angol mondás: „Sell in May and go away, stay away till St. Leger Day". A szakirodalomban „Halloween effektus” néven is felbukkan a jelenség, amely magyarra fordítva annyit tesz, hogy május kezdetén érdemes eladni a részvényeinket. Helyettük a kötvényeket és a betéteket preferálni, vakációra menni és megfeledkezni a részvénypiacról, majd később visszavásárolni azokat. A november elejétől április végéig tartó időszakban, a részvényárfolyamok szignifikánsan nagyobb növekedést produkálnak, mint a többi hónap során. Az eredeti mondásban szereplő St. Leger nap a leghíresebb brit lóversenyre utal, melyet 1776-ban alapítottak. A versenyt minden év szeptemberének második szombatján tartják. Míg a briteken és a lovasversenyek iránt érdeklődőkön kívül St. Leger napja kevésbé ismert, addig az október végén tartott Halloween jóval nagyobb ismertségnek örvend, arról nem is beszélve, hogy számos esetben valóban célszerűbb a piacra való visszalépést október végére időzíteni.

Erről a szezonalitásról egyre gyakrabban hallhatunk, az idő előrehaladtával növekszik népszerűsége is, hiszen egyfajta önmagát megvalósító várakozás lehet belőle. Ismertségének előretörését igen jól példázza az a tény, hogy az interneten a Google keresőmotorja kerek 141 millió találatot hoz fel a „Sell in May and go away” kifejezésre.

Mindazonáltal, az elmélet tudományos körökben komoly szakmai viták tárgya. Sven Bouman, aki korábban a hágai AEGON Asset Management részvényüzletág-vezetője volt - jelenleg a Saemor Capital alapítója és vezérigazgatója -, és Ben Jacobsen, az új-zélandi Massey Egyetem pénzügy professzora, az American Economic Review-ben 2002-ben publikált elemzése a jelenség létezését erősítette meg. 37 ország részvénypiacainak havi hozamait vizsgálták 1970 januárjától 1998 augusztusáig. 36 országban a Halloween hatás kimutatható volt, míg a leglátványosabban az Egyesült Királyság részvénypiacán volt tetten érhető Európában. Arra a megállapításra jutottak, hogy a májustól októberig tartó periódusban a havi hozamok alacsonyabbak, mint a novembertől áprilisig tartó időszakban, kiegészítve ezt még azzal, hogy az úgynevezett rosszabb periódusban a hozamok alacsonyabbak is lehetnek, mint a rövid távú kamatláb. A hatékony piac elmélete szerint, mindez lehetetlen. A részvényhozamoknak nem szabadna előre megjósolható módon alacsonyabbnak lenniük, mint a rövid távú kamatláb, vagy ha úgy tetszik, a piacon kockázatmentesen elérhető hozam. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy mi okozza ezt a hatást.

Ajánlott havi eszközösszetétel 2010. ÁprilisEdwin D. Maberly, az ausztráliai Monash Egyetem matematikus-közgazdász professzora és Raylene M. Pierce, az új-zélandi Lincoln Egyetem oktatója, 2004-ben leporolták a fent említett tanulmányt, majd az Econ Journal Watch-ban megjelent cikkükben kifejtették azon nézetüket, miszerint a Halloween hatás az Amerikai Egyesült Államokban két kiugró esemény eredménye. Véleményük szerint, amennyiben kiküszöböljük ezen kiugró események hatását, úgy a Halloween hatás már jelentéktelen. Az egyik esemény véleményük szerint, az 1987. októberi tőzsdekrach volt, melynek során az amerikai és a világ számos részvénypiaca hatalmasat zuhant. A Dow Jones Industrial Average Index 1987. október 19-én mínusz 23 százalékos mélyrepülést hajtott végre. Ez a korrekció a hosszú távú emelkedő trendet ugyan nem befolyásolta érdemben, de a piacnak csaknem két évébe telt, míg újra az esés előtti szintekre küzdötte vissza magát. A másik, általuk azonosított esemény a Long-Term Capital Management hegde fund 1998. augusztusi csődje, amelyről Roger Lowenstein kiváló könyvet is írt. A magyarul „Tőzsdeguruk tündöklése és bukása - A világ egyik legnagyobb pénzügyi csődjének története” címre keresztelt írás bemutatja, hogy tapasztalt tőzsdeguruk és Nobel-díjas közgazdászok egy csoportja elhitte: képesek legyőzni a piacot. Úgy gondolták - mint az alkimisták -, hogy a tudás birtokában határtalan vagyonra tehetnek szert. Kezdetben irigyelték őket és minden befektetőt, aki részesedhetett látványos sikereikből. Végül azonban ügyködésük mérlege egy ezermilliárd dolláros tátongó lyuk volt a világ pénzügyi rendszerében.

Évekkel később, Brian M. Lucey, a dublini Trinity College professzora és Shelly Zhao az ohio-i Kent Állami Egyetem professzora 2008-ban szintén megvizsgálta Bouman és Jacobsen munkáját. Egy tágabb periódusban, 1926-tól 2002-ig vizsgálták az amerikai részvénypiacot, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Halloween hatás nem következetesen szignifikáns. 2010 januárjában, az Econ Journal Watch hasábjain H. Douglas Witte, az amerikai Missouri Egyetem pénzügy professzora ismét górcső alá vette Bouman és Jacobsen tanulmányát. A Lucey és Zhao szerzőpárossal ellentétben igen hasonló megállapításokra jutott, mint Bouman és Jacobsen, azaz a Halloween hatás - véleménye szerint - szignifikánsan jelen van a részvénypiacokon.

A Halloween hatás az S&P500-as részvényindex havi záró áraiból kialakított különböző hosszúságú idősorok elemzéséből is láthatóvá vált. Ugyanakkor a legjobb és legrosszabb májusi teljesítmények közötti hatalmas eltérések arra is rávilágítanak, hogy vannak olyan évek, amikor a szezonális hatás jóval korlátozottabb mértékben van csak jelen. Bizonyos esetekben nagyot lehet nyerni, máskor komoly veszteségekhez vezethet, így vakon követni a „Sell in May and go away” mondást bizonyára nem megfelelő stratégia. Hasznos inputként szolgálhat azonban más, egyéb szempontok mellett, amelyek eredőjeként érdemes kialakítani a befektetési döntésünket.

Melyek ezek a szempontok? Az AEGON Alapkezelő alapvetően négy szempontot követ hónapról hónapra, majd azok alakulását egy -2-től +2-ig terjedő, ötfokozatú skálán pontozza, ahol a -2 a piaccal kapcsolatos igen negatív, míg a +2 a piaccal kapcsolatos nagyon pozitív véleménynek felel meg. A nulla pontérték a semleges álláspontot tükrözi. Az első szempont a makro helyzet, a második a piaci hangulat, tőkeáramlások és pozícionáltság, a harmadik a technikai kép, míg a negyedik az értékeltségi szintek.

Makro oldalról, a PMI pontérték az AEGON Alapkezelő által leginkább nyomon követett. A főbb piacok esetében (USA, Eurózóna, Japán, Kína, India, Oroszország, Törökország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Magyarország) többnyire 50 felett van, azaz a gazdaság növekszik. A legutóbbi áprilisi IFO adatok, amelyek a német üzleti bizalmat tükrözik, nagyon meggyőzően alakultak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a rally tovább folytatódhat.

A piaci hangulat még mindig optimista. A VIX index jelenlegi 16,47-es szintje nem mondható túlzottan alacsonynak, noha az Put/Call volume ratio (Put és a Call opciók volumene közti arány) a részvények esetében már igen mélyen a bullish extreme környezetben jár, ami a túlfűtöttség jele lehet. Ugyanakkor, ez a mutató többnyire csak az extrém mértékben gyengülő piac időszakban számított jó kontraindikátornak.

A technikai kép igen meggyőző, az MSCI World index emelkedő trendben mozog. A Relative Strength Index - amely a piac túlvettségét vagy túladottságát mutatja - az elmúlt időszakban csökkent, bőven 70 pont alatt van, (70 pont felett túlvett, 30 pont alatt túladott a piac) jelenleg 55,14 ponton áll, azaz a piac nem túlvett.

A globális értékeltségi szintek romlottak, mivel a 4-6% áremelkedés csak igen kicsiny EPS növekedés mellett ment végbe. A megnövekedett P/E mutatók csak kis mértékben haladják meg a historikus P/E szinteket.

Több hónapig tartó vergődés után, Jeórjiosz Papandreu, görög kormányfő 2010. április 23-án hivatalosan is kérte, hogy üzemeljék be az országa számára kilátásba helyezett nemzetközi hitelcsomagot. Noha a bejelentést beharangozó sajtóértesülésekre pozitív piaci reakciók mutatkoztak világszerte, de ezek később mérséklődtek, mivel az aktiválás, illetve a hitelcsomag nyújtása körül még számos bizonytalanság van.

Összegezve a fentieket: Hiszünk a „V” alakú válságból való kilábalásban, érdemes még kis mértékben a részvényeket felülsúlyozni. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az energia árak emelkedőben vannak, amelyek a jövőben inflációgerjesztő hatással bírnak majd. Az államadósság a legtöbb fejlett országban vészesen megugrott, és növekvő dinamikát mutat. A monetáris szigorítás néhány országban már megkezdődött, de érdemi kamatemelésekre még kevés a példa, sokkal inkább a válság során bevezetett nem szokványos jegybanki intézkedéseket vonják vissza első körben. A napokban tapasztalt izlandi vulkánkitörés okozta leállás a légi forgalomban pedig jól példázza, hogy a rendszerben mindig lehet egy előre nem látható faktor, ami bármikor kényesen érintheti a válságból éppen kikászálódó gazdaságokat.

A fenti hírlevél kizárólag és kifejezetten csak tájékoztatásul szolgál, nem minősül vásárlásra, eladásra, vagy a szerződések módosítására történő felhívásnak. A hírlevél olyan adatokat, előrejelzéseket, információkat tartalmaz, amelyeket a hírlevél készítői (AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. munkatársai) megbízhatónak és pontosnak tartanak, azonban a leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak. A fenti hírlevélben foglalt információ önmagában nem elégséges döntések meghozatalához. Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. semmiféle felelősséget nem vállal a fenti információn alapuló döntésből eredő esetleges károkért. A fenti hírlevélben foglalt információ felhasználása automatikusan a jelen jogfenntartási nyilatkozatban foglaltak elfogadását jelenti.