Életbiztosítás, lakásbiztosítás, kötelező biztosítás, CASCO, utasbiztosítás, kisállat-biztosítás

Ahogyan azt a továbbiakban részletezett események is példázzák, 2007 őszével egy olyan új időszámítás vette kezdetét, ahol minden és még annak az ellenkezője is megtörténhet. A befektetők a saját bőrükön tapasztalhatták a nem várt hatalmas mélyrepülést, valamint az ezt követő fiskális és monetáris gazdaságélénkítés hajtotta - jelenleg V alakúnak vélt - szárnyalást. Mindeközben igen kevesen jutottak nagy vagyonhoz, mert a többség vagy túl későn szállt ki, vagy nem bízva az emelkedésben, megkésve szállt vissza. Természetesen vannak kivételek, hiszen válság idején lehet a legnagyobb vagyonokat felhalmozni (és elveszíteni), de a befektetők többségének egyre égetőbb szüksége van az abszolút hozamú alapokra, amelyek célja, hogy minden piaci körülmény között pozitív, és a kockázatmentes hozamot meghaladó eredményt érjenek el. 2009 novemberétől két új, abszolút hozamú alapok alapja eszközalapot vezettünk be a unit-linked biztosításaink mellé: a Smart Money eszközalapot, illetve az AEGON Smart Money Befektetési Alapok Alapja Eszközalapot. A két új eszközalap mögött álló AEGON Smart Money Befektetési Alapok Alapjának portfolióját nem egyedi értékpapírok, hanem más - elsősorban AEGON - befektetési alapok befektetési jegyei alkotják. E két eszközalap valamelyikének választásával ügyfeleink mentesülhetnek az aktív portfóliókezeléssel járó feladatoktól, ugyanis ilyenkor az ügyfél helyett a mögöttes befektetési alap jól informált portfóliómenedzserei határozzák majd meg, hogy az adott piaci körülmények között mely befektetési eszközök a legmegfelelőbbek, milyen az optimális portfólió-összetétel. Az eszközallokációt havonta - indokolt esetben ennél rövidebb időközönként is - felülvizsgálják, és szükség esetén kezdeményezik a befektetési alap összetételének módosítását.

Mindeközben szuperprodukciónak nevezhetjük azt a folyamatot, amely Ukrajnában és Romániában látható. Szinte napra pontosan egy éve, 2008. november 10-én, hazánkhoz hasonlóan észak-keleti szomszédunknak is roppant komoly, 16,4 milliárd dolláros hitelt ítélt meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A mentőöv célja Ukrajnában is az volt, hogy a kormányzat munkáját segítve megőrizze és erősítse a bizalmat, valamint helyreállítsa a gazdasági és pénzügyi stabilitást. Minderre égető szüksége volt a gazdasági világválság akkori legújabb áldozatának, mivel Ukrajnában is súlyos gondokat okozott a likviditási válság és a nyersanyagárak, főként az acél árának csökkenése. Ehhez társult még a köztudatba GAS WARS néven bevonuló, orosz-ukrán, évente előforduló csiki-csuki jelenség is, amely Ukrajna stratégiai gáztranzit pozíciójánál fogva egész Európa szempontjából kulcskérdés. S végül, de messze nem utolsó sorban, a közép- és nyugat-európai bankok ukrán leánybankjaikon keresztül rengeteg szállal kötődnek a volt szovjet tagköztársasághoz. Az IMF a tagországok kvótáját az országok világgazdasági súlya alapján állapítja meg, és annak mértéke irányadó a hitelek nagyságára nézve. Normális esetben egy-egy ország kvótája 300 százalékáig juthat hitelhez. A fentebb kifejtett okok fényében talán nem meglepő, hogy Ukrajnát nem volt szabad - és ma sem szabad - hagyni elsüllyedni, mert egy ilyen esemény beláthatatlan lökéshullámokat gerjesztene. A megítélt hitelkeret ennek megfelelően Ukrajna IMF-kvótájának 800 százalékát tette ki. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezetője az ukrán stabilitást kulcsfontosságúnak titulálta, ezzel indokolta a nagyméretű hitelt. Az igen jelentős hitel ellenére az ukrán gazdaság romokban áll. A Világbank vezető közgazdásza, Ruslan Piontkivsky október végi - ismételten megerősített - előrejelzése szerint, az ország bruttó hazai terméke (GDP) 2009-ben 15%-kal csökken, ugyanakkor a korábbi 1%-ról 2,5%-ra módosította a 2010-es GDP-növekedési előrejelzést. Ez utóbbiak mögött elsősorban az áll, hogy a világgazdaság talpraállásával az ország exportlehetőségei javulhatnak (noha több év szükséges ahhoz, hogy az export elérje a válság előtti szinteket), amely pozitív hatást gyakorol a GDP-re. A helyzetet tovább nehezíti a magas infláció, ez 2009-ben az előrejelzések szerint akár 14%-os, és 2010-ben is még mindig 11%-os lehet. A Világbank úgy véli, hogy a költségvetési hiány jelenti továbbra is a fő problémát a makrogazdasági stabilitás szempontjából, mivel jelentősen lecsökkent az adófizetési hajlandóság az országban. Mihamarabb szükség lenne egy kiegyensúlyozott költségvetésre, ahol a kiadási oldalt jelentősen meg kell nyírni, mivel a kiadások még mindig nagyon magasak, illetve szintjük alábecsült (pl. a nyugdíj-kifizetések). A költségvetési hiány 2010-re megcélzott, GDP arányos 4%-os szintje, elérhetetlen megszorítások nélkül. Sőt ha nincs változtatás, akkor mindez 8%-os hiányt is eredményezhet, ami komoly kockázatot hordoz magában az ország finanszírozhatóságának szempontjából.

Az igazi pofon azonban csak a november 7-i hétvégén érkezett, amikor az IMF bejelentette, hogy felfüggeszti együttműködését Ukrajnával, mivel annak hatóságai, politikai képviseleti szervei nem hajlandók, illetve nem képesek teljesíteni a velük kötött megállapodás legelemibb feltételeit sem.

A nemzetközi szervezet időben is világosan megjelölte, hogy mikor kezdődhetnek újra az érdemi tárgyalások: az elnökválasztás után,

azaz legkorábban január végén kerülhet erre sor. Mit jelent mindez a sz

ámok tükrében? Az IMF-hitel soron következő, ebben a hónapban esedékes 3,8 milliárd dolláros részletét Ukrajna nem kapja meg, mivel szembement az IMF akaratával, és keresztül vitte a 20%-os minimálbér-emelést.

Románia a másik ország, amellyel a Nemzetközi Valutaalap példát statuál. Ukrajnához hasonlóan a készenléti hitelcsomagból esedékes 1,5 milliárd dolláros részletet itt sem folyósítják, amíg nem alakul stabil kormány Bukarestben. Első olvasatra mindez nagyon komoly retorziókat jelent, azonban míg ez Romániát valóban igen kellemetlenül érinti, addig Ukrajna esetében felemás a helyzet. Sőt, talán ez utóbbi példázza legjobban, hogy ország szinten is működik a too big to fail (túl nagy a bukáshoz) elmélet, hiszen az EU gyorsan összekovácsolt egy 610 milliós hitelcsomagot, ami szinte feltételek nélkül lehívható, valamint a közel 500 millió dolláros orosz gázszámlát végül Ukrajna IMF-nél vezetett SDR keretéből fizették ki.

A fenti hírlevél kizárólag és kifejezetten csak tájékoztatásul szolgál, nem minősül vásárlásra, eladásra, vagy a szerződések módosítására történő felhívásnak. A hírlevél olyan adatokat, előrejelzéseket, információkat tartalmaz, amelyeket a hírlevél készítői (AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. munkatársai) megbízhatónak és pontosnak tartanak, azonban a leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak. A fenti hírlevélben foglalt információ önmagában nem elégséges döntések meghozatalához. Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. semmiféle felelősséget nem vállal a fenti információn alapuló döntésből eredő esetleges károkért. A fenti hírlevélben foglalt információ felhasználása automatikusan a jelen jogfenntartási nyilatkozatban foglaltak elfogadását jelenti.