Eltelt a 2009-es év fele és egyelőre úgy fest, hogy a tőkepiacok ideiglenesen fellélegeztek a januári és februári borzalmak után. A közel negyedik hónapja tartó emelkedés, a valaha bekövetkezett legnagyobb csőd - a Lehman Brothers bedőlése - előtti szintre (25,66 alá) nyomta vissza a Chicago Board Options Exchange volatilitási indexét, a VIX-et. A napokban 25,33-on is záró index az októberi csúcsáról 69%-kal, az év elejétől kezdve 37%-kal csökkent. Mindezek ellenére a jelenlegi szint még mindig magas, hiszen az átlagosnak mondható 20-as pont felett található. A befektetők nem 100 százalékig biztosak abban, hogy minden rossznak vége van már, csupán sejtik, hogy a nehezét maguk mögött tudhatják, azonban a többség bizonytalan a talpraállás gyorsaságát illetően. Érthető is ez a bizonytalanság, hiszen láttunk már korábban is ilyen VIX szinteket, és még emlékezhetünk az akkori folytatásra is. 1998 júniusában a félelem barométere egészen 25,95 pontig csökkent, majd a rákövetkező két és fél hónap során az Orosz válság és a Long-Term Capital Management összeomlásának hatására, az S&P 500-as index 11%-kal került lejjebb. 2000 márciusában, a volatilitást mérő index 25,47-en állt, majd az Internet lufi kidurranását követően, a 2001-es terrortámadásokkal is sújtott medve piac 2002 őszéig 49%-ot zuhant. Innen az év végéig bekövetkező, nagyjából 20%-os emelkedés után ismét közel 15%-os esés következett, amely 2003 tavaszáig tartott, és csak ezután nyílt meg a kapu a 4 évig tartó bikapiac előtt. Egy hasonlóan fontos hangulat-indikátor, az equity put/call ratio is azt mutatja, hogy jobb óvatosnak lenni, mert a korábban már-már extrém bull értékeket elérő mutató, napjainkra a semleges zóna közepére csúszott vissza.
Ha az amerikai részvénypiac elmúlt hat hónapos teljesítményét nézzük, akkor talán még azt is mondhatnánk, hogy sok hűhó volt a semmiért, hiszen egy befektető nagyjából ugyanott áll, ahol 2008 szilveszterén is volt. Mindeközben az S&P 500 Index 1998 óta a legjobb negyedévét (+15,2%) tudhatja maga mögött, és a technológiai papírokat tartalmazó Nasdaq Composite Index 20% feletti teljesítménnyel jutalmazta a befektetőit. Az olaj ára ugyanezen időszak alatt 41%-kal nőtt, amire 1990 harmadik negyedéve óta nem volt példa. Ekkor támadta meg ugyanis Kuvaitot az akkor még Saddam Hussein által vezetett Irak.
Annak ellenére, hogy az öreg kontinens nagyon komoly recesszióban van, Európa tőzsdéi az FTSE EUROFIRST 300 Index-et alapul véve - a januári és a februári mélyrepülést leszámítva -, a Dow Jones Industrial Average Index eredményét is meghaladva, meglepően jól teljesítettek az első félévben.
Az optimista hangulatot minden bizonnyal fenntartotta az ún. „window-dressing” negyedévenként bekövetkező jelensége. Ez a korábbi évek júniusaihoz képest idén sokkal robosztusabb volt, mivel a portfóliókban meglehetősen magas készpénzarányt tartottak, és számos portfólió menedzser kételkedett a rally-ban, annak első napjától kezdve. A pénzügyi elméletekben és viselkedéstanban részletesen tárgyalt jelenség során - a nevéhez hűen - valóban egy kirakatrendezésről van szó: ennek során az alapok kezelői a rosszul teljesítő részvényeket a negyedév közeledtével eladják, majd jól teljesítőkkel helyettesítik, hogy a beszámolókban (azaz a kirakatban) kedvezőbb képet mutassanak magukról, nevezetesen, hogy a pénzt a „sztár-papírokba” fektették.
Ami a jövőt illeti, még rövid ideig folytatódhat az emelkedés, azonban ezt követően elképzelhető, hogy mind a bika, mind a medve hívek csalódni fognak, és a piac egy szűk sávba szorul, amely megteremtheti majd a késő 2009-es, 2010-es emelkedés alapját. Márciusban még a hosszú távú P/E (árfolyam/nyereség) szintek alatt lehetett kereskedni a részvényekkel, azonban ma már mindez nem igaz. A részvények nem nevezhetőek kifejezetten olcsónak, velük szemben a vállalati kötvénybefektetések - a hozamok csökkenésén keresztül - komoly konkurenciát jelentenek. Ahogy az emelkedés egyre jobban fokozódott, úgy laposodtak el, vagy csökkentek az eredményvárakozások is. Meglepetést tartogathat még az amerikai gyorsjelentési szezon, ahol a javuló piaci környezetben akár még kedvező számokkal is találkozhatunk, bár az általános vélemény szerint többségében inkább rosszabb eredmények látnak majd napvilágot. Az egyre növekvő, és cseppet sem lassuló munkanélküliség, valamint a válság okozta takarékoskodás: az USA-ban és a fejlett világban nem a fogyasztás irányába hat. Jelen pillanatban nincs igazi fundamentális katalizátor, ami szignifikánsan feljebb hajthatná a piacot a jelenlegi szintekről.
Más a helyzet azonban a Távol-Keleten, ezen belül is Kínában. Itt valóban úgy fest, hogy V alakú recesszióval álltunk szemben. A legfrissebb, szezonálisan kiigazított júniusi kínai beszerzési menedzserindex 53,2-re nőtt a májusi 53,1-es értékről. Az 50 pont feletti értékek a gazdaság növekedését, konjunktúrát indukálnak. Kína ipari termelése már negyedik hónapja emelkedik, működik a 4 trillió jüan (585 milliárd USD) értékben indított gazdaságélénkítő program, és ehhez társul még a rekord méretű banki hitelezés is. Az év első 5 hónapjában újonnan folyósított banki hitelek állománya közel háromszor nagyobb, mint az előző év ugyanezen időszakában volt. A gazdaság azonban nem csak a hazai piac élénkítésével növekszik. Nagyon biztatóak az exportmegrendelésekben bekövetkezett emelkedések is, és ezek elengedhetetlenek egy olyan ország esetében, amely még mindig nagymértékben függ a külső piacaitól. A Shanghai Composite Index idén először 3000 pont fölé emelkedett, és a nyersanyagárak is elindultak felfelé. A réz ára meredek emelkedésnek indult (egyre növekvő kereslet az autó és építőiparban) és az elmúlt 22 év legerősebb 6 hónapos áremelkedését tudhatja maga mögött. A kínai gazdaság minden bizonnyal tovább növekszik a harmadik és a negyedik negyedévben, és a cél - az éves 8 százalékos gazdasági növekedés - elérhetővé vált. Ugyanakkor, Kína hiába a világ harmadik legnagyobb gazdasága, ahhoz önmagában még mindig kevés, hogy mindenkit megmentsen, legfeljebb gyorsíthatja a globális stabilizálódást.
A Shanghai Composite Index 66,6%-kal ugrott feljebb a félév során, míg a „másik Kína” piacai, Hongkong és Tajvan is jól teljesített, de „csupán” 24,4%-kal és 38,8%-kal kerültek magasabbra. Szerencsére Kínához hasonlóan, több másik ázsiai országban is szép számokat láthatunk. India, a régi BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) kedvenc, közel 50%-kal emelkedett, míg Indonézia 55,1%-kal, Thaiföld 31,8%-kal nőtt. Más ázsiai piacokon - mint Ausztrália, Malajzia, Pakisztán, Dél-Korea és Szingapúr - is kétszámjegyű növekedést láthattunk. A régió legnagyobb csalódása (ismét) Japán volt, amelyet számos nemzetközi befektető választott - utólagosan legnagyobb bánatára - első számú piacának 2009-ben. A Nikkei 225 csupán 2,9%-os, meglehetősen visszafogott teljesítményre volt csak képes. Az elmúlt hat hónapban Közép-Kelet-Európa gazdasági problémái komoly fejfájást okoztak mind saját vezetőiknek, mind a fejlett Európa kormányainak. Elég csak Ukrajnára, a balti államokra, vagy éppen Magyarországra gondolnunk. A problémák ellenére a magyar részvénypiac a félév során közel 20%-kal „hízott”,
mindeközben a CETOP20 Index 2,13%-kal esett ugyanezen időszak során. A gyengébb teljesítményű júniussal zárult negyedév rég nem látott részvénypiaci emelkedést hozott, amelynek főbb okai a korábbi túladottságban, a fejlett gazdaságok bankjainak feltőkésítésében, illetve az amerikai gazdaság némi javulásában rejlenek, de a fellendülést elősegítette az erősebb kínai növekedés, az ismét megnövekvő kockázatvállalási hajlandóság, valamint az emelkedő olajár is. Távolabb délen, Törökország 32,4%-kal emelkedett dollárban kalkulálva. Tette mindezt annak ellenére, hogy a politikai zűrzavar egyre fokozódott, a feszültség nem csökkent a világi és a vallási pártok között. Ennél is nagyobb emelkedést produkált az orosz piac: dollárban számolva 51,8%-os, bámulatos fejlődést tudhat maga mögött a korábban igencsak meggyötört piac.
A fenti hírlevél kizárólag és kifejezetten csak tájékoztatásul szolgál, nem minősül vásárlásra, eladásra, vagy a szerződések módosítására történő felhívásnak. A hírlevél olyan adatokat, előrejelzéseket, információkat tartalmaz, amelyeket a hírlevél készítői (AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. munkatársai) megbízhatónak és pontosnak tartanak, azonban a leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak. A fenti hírlevélben foglalt információ önmagában nem elégséges döntések meghozatalához. Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. semmiféle felelősséget nem vállal a fenti információn alapuló döntésből eredő esetleges károkért. A fenti hírlevélben foglalt információ felhasználása automatikusan a jelen jogfenntartási nyilatkozatban foglaltak elfogadását jelenti.


