Életbiztosítás, lakásbiztosítás, kötelező biztosítás, CASCO, utasbiztosítás, kisállat-biztosítás

NEMZETKÖZI PIACOK

A 2009-es év első hónapjában a világ részvénypiacainak mozgását egy indexen keresztül szemléltető MSCI World dollárban számolva -8,85%-kal csökkent. Január elejére kifulladt a 2008. november végén kezdődött nagyon komoly, 26%-os emelkedést hozó bear market rally (eső piacon jellemző rövid távú emelkedés), amely 35 nap alatt 1973 óta a legmarkánsabb emelkedést hozta az indexben, így január ennek megfelelően egyfajta korrekciónak is tekinthető. A befektetők az új amerikai elnök, Barack Obama megválasztását követő eufória után rádöbbentek, hogy 2009 nem egy másik univerzum, hanem csak a naptárban növeltük eggyel az évek számát. Azok a problémák, amelyeket korábban megéltünk, nem merülnek olyan gyorsan feledésbe, mint ahogyan azt a legtöbben szeretnénk. Természetesen mindenkit az "egymillió dolláros kérdés" érdekel a legjobban: mikor jön a változás, mikor temethetjük már végre a 2007 késő nyara óta a téli álomra fittyet hányó medve piacot? A piac nagyon megosztott e kérdésben, a relatíve gyors kilábalástól a hosszan elhúzódó válságig számos szcenárióval találkozhatunk. Érdemes egy pillantást vetni a múltba és a korábban tapasztaltakat átültetni a jelenbe, hiszen a történelem - bár nem 100%-ban, de többnyire - valóban ismétli önmagát. Egy válság többnyire 4 fázisra osztható: az első (pánik) és a második (gazdaságélénkítésbe vetett remény) után jelenleg a harmadik fázist kezdtük meg, a sávos kereskedést. Ezt követi a negyedik fázis (elnyúló emelkedés), amikor a gazdasági és vállalati teljesítmények ismét látótávolságba hozzák az egészséges növekedést. A korábbi kríziseket tanulmányozva a részvénypiaci emelkedés általában 6-12 hónappal előzi meg a vállalati eredmények javulásnak indulását.

Mivel az USA gazdasága jelenleg 30,5%-ban határozza meg a világ GDP alakulását, így érdemes a Standard&Poors 500-as amerikai részvényindexen keresztül megvizsgálni a sávos kereskedés lehetséges szélsőértékeit. A S&P 500 a világ egyik leginkább nyomon követett, piaci kapitalizáció alapján súlyozott részvényindexe, amely az 500 legnagyobb amerikai cég árfolyamváltozását mutatja 1941 óta.

Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. várakozásai szerint az alsó sávhatár (a támasz) 725 pont környékére, még a felső sávhatár (ellenállás) 1050 pont köré tehető. A támasz láttán nem zárjuk ki tehát azt a lehetőséget, hogy az index a korábbi, november 21-én elért 741 pontos mélypontot visszateszteli, vagy esetleg egy ismét romló piaci hangulatban (továbbra is gyenge makrogazdasági és munkapiaci - illetve romló vállalati profitokról szóló hírek érkeznének az Egyesült Államokból) azt át is üti, és új mélypontot ér el.

Ugyanakkor egy, a Morgan Stanley által januárban publikált kutatás szerint az elemzők 55%-os többsége az indexet 2009 végére 800-1000 pont közé várja. Várakozásunk alapján az elkövetkező időszakban (amely minimum 2009 harmadik negyedévéig eltart) a sávos kereskedés fogja uralni a piacokat. Az, hogy ezek a sávok mennyire lesznek kőbe vésve, részben az önmagukat megvalósító várakozásoknak tudhatóak majd be, hiszen egy sávos piacon a befektetők többnyire akkor vásárolnak, amikor az árfolyam kezdi megközelíteni a támaszt, és akkor adnak el, mikor az árfolyam már sokat emelkedett és a felső sávhatárhoz közelít. Minél jobban megteszteli a piac a sávhatárokat - esés után a támasz megtartja, emelkedés után az ellenállás vissza üti azokat - , annál inkább komolyabb és hosszabb időn át tartó sáv jöhet létre. Amennyiben az árfolyam lefelé átüti a támaszt az egy komolyabb esés előjele lehet (és egyben az eladásra ösztönöz), ha felfelé átviszi az ellenállást, akkor az egy jelentősebb emelkedést jelezhet előre (valamint további vásárlásokat indukál).

A nemzetközi részvénypiaci fejleményeket nagyban meghatározza majd az új amerikai elnök által tovább folytatott és részben átalakított Troubled Assets Relief Program (TARP) és számos más egyéb gazdaságélénkítő program. A TARP volt az USA első válasza a jelzálogpiaci krízisre, amelynek keretében az állam felvásárolja a toxikus eszközöket (nem likvid, be nem értékelhető, kockázatos papírok) a bajba jutott bankoktól és állami részvénypaketteket vásárolva erősíti a gazdaság mozgatórugóját jelentő pénzügyi szektort.

Január végére a hangulat ismét túlzottan negatívvá vált és beindult egy óvatos részvénypiaci emelkedés. Ebben az emelkedésben a korábban sokat büntetett fejlődő piacok felülteljesíthetik a fejlett piacokat, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy ilyen esetleges rally mennyire törékeny lehet. Még mindig jelentős összegeket tartanak a befektetők a fejlett országok kötvényeiben és készpénzben, amelynek egy része a kockázatvállalási kedv jövőbeli tartósabb növekedésével ismét visszaáramolhat a feltörekvő részvény- és kötvénypiacokra.

HAZAI PIACOK

Januárban tovább folytatódott a közép-kelet-európai devizák látványos gyengülése az euróval és az amerikai dollárral szemben. A közép-európai régió gazdaságai jelentős lassulás elé néznek. A recessziót, illetve a lassú növekedést kiváltó okok között első helyen áll a Nyugat-Európába irányuló export jelentős csökkenése, amelynek következtében az ipari termelés a környékbeli országokban 5-15%-kal esett vissza.
 
A markáns forintgyengülési folyamatok rányomták a bélyegüket a magyar kötvénypiacra is. Hiába lenne szükség további kamatcsökkentésekre a gazdaság élénkítése és az államháztartási hiány finanszírozásának olcsóbbá tétele miatt, a jelenlegi igen gyenge forint ezt valószínűleg nem teszi majd lehetővé. A jövőben a durva kamatvágások helyett - amelyek további tőkekivonást eredményezhetnek, ami a kötvénypiacon súlyosbíthatja a helyzetet, és ezáltal megsarkantyúzhatja a forint további gyengülését, illetve az inflációt is gerjesztheti - sokkal inkább a szinten-tartás kerül előtérbe. A jegybanki alapkamat emelésére csak nagyon drasztikusan gyengülő forint árfolyamok mellett látunk lehetőséget, hiszen ellenkező esetben a Magyar Nemzeti Bank hiteltelenné válna a korábbi komoly vágások fényében. Az igazán kritikus pont a devizahitelesek teherbíró képessége és az ebből fakadó pénzügyi stabilitás kérdése.

 

 
A jelenlegi árfolyamszintek még éppenhogy tolerálhatók, de a gazdaságnak égetően nagy szüksége lenne az alacsonyabb forintkamatokra.

A vállalkozások hitelhez jutását szemmel láthatóan nem csak a magas kamatszint, hanem a bankok alacsony hitelnyújtási hajlandósága is nehezíti. Mindezek fényében két következtetésre juthatunk: a kötvénypiaci események alakulásának rövid távú kulcsa a forint árfolyama, bármennyire nincs a jegybanknak nyíltan deklarált árfolyamcélja. Hosszabb távon pedig egyértelműen az, hogy az ország mindenkori kormánya meglépi-e azokat a rendszerváltás óta halogatott, a gazdasági rendszer alapjait érintő reformokat, amelyek a hosszú távú versenyképességünk növelésének irányába hatnak.

A fenti hírlevél kizárólag és kifejezetten csak tájékoztatásul szolgál, nem minősül vásárlásra, eladásra, vagy a szerződések módosítására történő felhívásnak. A hírlevél olyan adatokat, előrejelzéseket, információkat tartalmaz, amelyeket a hírlevél készítői (AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. munkatársai) megbízhatónak és pontosnak tartanak, azonban a leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak. A fenti hírlevélben foglalt információ önmagában nem elégséges döntések meghozatalához. Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. semmiféle felelősséget nem vállal a fenti információn alapuló döntésből eredő esetleges károkért. A fenti hírlevélben foglalt információ felhasználása automatikusan a jelen jogfenntartási nyilatkozatban foglaltak elfogadását jelenti.