Életbiztosítás, lakásbiztosítás, kötelező biztosítás, CASCO, utasbiztosítás, kisállat-biztosítás

Néhány héttel ezelőtt az állami tulajdonban lévő Dubai World, (amely összesen mintegy 59 milliárd amerikai dollárnyi adóssággal rendelkezik) sokkolta a nemzetközi piacokat azzal, hogy hat hónapos fizetési halasztást kért partnereitől. Mint az ismeretes, a Dubai World holding a tulajdonosa a galibát elindító dubai Nakheel vállalatnak, amely a pálmafa-sziget ingatlanfejlesztést is végezte. A Nakheel által kibocsátott kötvények idén december 14-én jártak volna le, és a hazai, valamint a nemzetközi befektetők is egyöntetűen azt várták, hogy a cég a kötvények ellenértékét teljes egészében vissza fogja fizetni.

A helyzetet tovább nehezítette, hogy a bejelentést követően az amerikai piacok a hálaadás ünnepe miatt zárva voltak, valamint a muszlim világhoz tartozó Dubaiban jelenleg is tart az Eid al-Adha (áldozati ünnep), amely a Ramadan hónapot követő Eid Al-Fitr mellett a legfontosabb vallási esemény. Később a történet tovább finomodott: a Dubai World holding bejelentette, hogy átütemezi mintegy 26 milliárd dollárnyi adósságát. Az átütemezés kizárólag a holding Nakheel World és a Limitless World cégeire vonatkozik. Mindez részben megnyugtató, hiszen a közlemény szerint a többi leánycég, köztük a világ harmadik legnagyobb kikötő-üzemeltetője, a Dubai Ports World pénzügyi helyzete továbbra is stabil. Kitértek továbbá arra is, hogy az átütemezést több szakaszban hajtják végre, valamint az átütemezés által érintett adósságból 6 milliárdot tesznek ki a Nakheel iszlám kötvényei, a sukukok. Az események komolyan megkérdőjelezték az emirátus képességét - és ami még ennél is fontosabb, a hajlandóságát -, hogy a jövőben a határidőknek megfelelően teljes mértékben kiegyenlíti az állami tulajdonú vállalatok adósságát.

Dubai helyzete jelenleg nem könnyű, az emírséget sem kerülte el a globális gazdasági válság. Kevesen tudják, hogy az olaj, melyet 1966-ban találtak, a legvalószínűbb becslések szerint 20 éven belül elfogy, és az olajüzlet már ma is csak a GDP 6 százalékát teszi ki. Az 1980-as években és a kilencvenes évek elején Dubai előrelátó stratégiai döntést hozott: az egyik legnagyobb, nemzetközi színvonalú turistacélponttá válik. A kezdetben még az olajbevételekből finanszírozott turisztikához kapcsolódó infrastrukturális beruházások az évek során meghozták gyümölcsüket, és ezzel párhuzamosan az ingatlanárak is az egekbe emelkedtek. Ugyanakkor a kétezres évek kezdetével, az Egyesült Arab Emírségeket (EAE) alkotó hét állam hitelfelvétele, és közöttük különösen Dubai kölcsönei (az EAE teljes hitelállományának kétharmadáért Dubai felelős) drámai mértékben kezdtek növekedni. 2009 második negyedévére az EAE teljes hitelállománya elérte a 123 milliárd dollárt, amely 2005-höz képest négyszeres emelkedést jelent. Ami igazán aggasztó, az a hitelek GDP arányos nagysága, amely négy év alatt 23%-ról 51,3%-ra nőtt! Nem másról volt itt szó, mint egy hatalmas, egyre dagadó hitellufiból finanszírozott óriás-beruházásról. A válság kirobbanásával azonban a turizmus jelentősen csökkent, és az ingatlanárak az elmúlt 12 hónapban 50 százalékkal estek. A hat éven át tartó gazdasági növekedés után, 2008 második fele óta az ország recesszióban van. A helyenként már az esztelen mértékű pompa és luxus fellegvárának számító városállam adósságállománya a hivatalos adatok szerint 80 milliárd dollár, de sokkal valószínűbb, hogy Dubai implicit és explicit kötelezettségeinek összege 200 milliárd USD, azaz, a GDP 250 százalékát is elérheti.

A fenti negatív események természetesen megmutatkoznak az államadósság törlesztésének bizonytalanságát számszerűsítő CDS (Credit Default Swap) szintekben is, amelyek Dubai esetében szó szerint kilőttek, jelentősen megnövelve a térségben található többi állam, és más egyéb fejlett és fejlődő ország (így hazánk) CDS szintjét is. Külön érdekes, hogy fordult a kocka Magyarország javára: Dubai 5 éves CDS szintje november 27-én 647 pont volt, ami 407 ponttal volt magasabb Magyarország 5 éves CDS értékénél, amely ekkor 240 ponton állt. 2008. októberében a helyzet fordított volt, mivel hazánk CDS pontértéke a nagy pánikban 148,5 ponttal meghaladta Dubaiét, azaz a befektetők nagyobb esélyt adtak Magyarország nemfizetésének. További hatás, hogy a Moody's és a Standard & Poor's Dubai valamennyi állami tulajdonú társaságának hitelminősítését lerontotta, így több cég besorolása a bóvli kategóriába került. A világ részvénypiacai és ezen belül is a bankpapírok (pl. a Barclays, a Deutsche Bank, a Royal Bank of Scotland, az ING, a UBS) komolyan megérezték a bejelentést. Mindez nem meglepő,

hiszen az Egyesült Arab Emírségek teljes hitelállományának közel 40%-a az Egyesült Királysághoz, 9-9%-a Németországhoz, Franciaországhoz és az Amerikai Egyesült Államokhoz, 7%-a Japánhoz, 4-4%-a Hollandiához és Svájchoz, 2%-a Ausztriához, 1%-a Belgiumhoz, míg a fennmaradó 15% egyéb országokhoz köthető.

Mit jelent mindez a jövő szempontjából? Először is a dubai helyzet rendezése a kezdeti nagy ijedtség, majd az ezt követő r

elatíve gyors megnyugvás ellenére is időigényes folyamat lesz.

A fentiekben láthattuk, hogy nem egy lokális, hanem sokkal inkább egy újabb globális gócpontról van szó. Azok az országok, amelyek a térségben jelenleg is erős fundamentumokkal bírnak (Abu Dhabi, Kuvait, Katar és Szaúd-Arábia), könnyebben átvészelik a jelen szituációt. Mások - beleértve azon országokat, amelyek nem is a térségben vannak, de nagy a hiányuk és az államadósságuk, (pl. Közép-Kelet-Európa, illetve a Balkán bizonyos országai) -, esetleg nagyobb nyomás alá kerülhetnek a jövőben.

Végezetül, Dubai egyszerre két intő példával is szolgál, amelyeket érdemes megszívlelnünk: (1) Hosszú távon semmilyen országban nem megengedhető az ilyen mértékű hitelfelvételre alapozott gazdasági növekedés. (2) Példátlan mértékű globális gazdaságélénkítés ide, vagy oda, nem minden problémát lehet ezzel elkendőzni, sokuk a mai napig is velünk él. A befektetőknek pedig érdemes úgy tekinteni a dubai bejelentésre, hogy az nem feltétlenül az utolsó megnyilvánulása a gazdasági világválság elhúzódó pénzügyi hatásainak.

A fenti hírlevél kizárólag és kifejezetten csak tájékoztatásul szolgál, nem minősül vásárlásra, eladásra, vagy a szerződések módosítására történő felhívásnak. A hírlevél olyan adatokat, előrejelzéseket, információkat tartalmaz, amelyeket a hírlevél készítői (AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. munkatársai) megbízhatónak és pontosnak tartanak, azonban a leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak. A fenti hírlevélben foglalt információ önmagában nem elégséges döntések meghozatalához. Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. semmiféle felelősséget nem vállal a fenti információn alapuló döntésből eredő esetleges károkért. A fenti hírlevélben foglalt információ felhasználása automatikusan a jelen jogfenntartási nyilatkozatban foglaltak elfogadását jelenti.