Életbiztosítás, lakásbiztosítás, kötelező biztosítás, CASCO, utasbiztosítás, kisállat-biztosítás

Egyre-másra jelennek meg a különböző elemzőházak véleményei, hogy a globális recesszió már nagyon a végéhez közelít. A részvényelemzők gyakran egymást túllicitálva megkezdték a vállalati profitokra vonatkozó előrejelzéseik emelését, ami - ha pusztán a számokat tekintjük - valóban jó hír, hiszen minderre 2007 áprilisa óta csak áhítozhattunk. A háttérben pedig részben az a tény áll, hogy a gyorsjelentési szezonban az eddig jelentő vállalatok 75 százaléka az elemzői konszenzusnál jobb eredményről számolt be. Nem meglepő hát, hogy a legtöbb esetben az S&P 500 index év végi célértékét is 1050 pont környékére emelték a korábbi 900-as értékekről. A medvepiac végét sokan arra alapozzák, hogy az év második felében javulhat a makrogazdasági kép, miután a cégek újraépítik készleteiket, és az ingatlanpiac stabilizálódik. Tény, hogy a kockázatvállalási hajlandóság és a befektetői hangulatindex normalizálódott, a P/E szintek alapján számos részvénypiac nem mondható drágának, valamint az alacsony infláció miatt még nem kell tartani a monetáris szigorítástól.

Valóban elképzelhető, hogy a globális recesszió 2009 vége felé tényleg befejeződik. Ugyanakkor sokan túlzottan optimisták, és - hasonlóan a 2008-ról 2009-re váltáshoz - most úgy tekintenek a 2010-es új évre, mint ami majd sokkal jobb lesz. A felépülés jóval lassabb, vérszegényebb és trend alatti lesz, mivel a háztartások, a vállalatok és a pénzintézetek egy olyan világban találják magukat, ahol a korábbiakhoz képest korlátozott a kölcsönfelvétel, a kölcsönnyújtás és a költekezés lehetősége. A kifejezetten biztató gyorsjelentési szezon ellenére érdemes megnézni minden egyes vállalat esetében, hogy a kimutatott eredményben milyen szerepet játszott a hatalmas elbocsátások következtében megspórolt bérköltség, a trading nyereség, vagy a számos esetben értékesített cégrész, illetve leányvállalat(ok) ellenértéke.

Nouriel Roubini közgazdász professzor szerint, a tökéletes vihar egy inch-csel közelebb araszolt az amúgy is felhős globális kilátásokat mutató radaron, mivel a tartósan nagy költségvetési hiány és az államadósság felhalmozódása, valamint a mindehhez társuló amerikai jegybank túlzott pénznyomása (az államadósság részben jegybank által történő finanszírozása) végül is növeli a várható inflációt. Az államkötvények növekvő hozama, a felszökő olajár, a várakozásokat ugyan meghaladó, de gyenge nyereségek, a még mindig csökkenő munkahelyek és a stagnáló növekedés bizony ugyancsak elgondolkodtató. Ez egy olyan vihar lehet, ami 2010 végén, vagy 2011 elején visszavetheti a válságból még éppen kikecmergő világgazdaságot, az ún. double-dip (kettős mélypontú) recesszióba. A kettős merülésnek nevezett jelenség azt a helyzetet fedi, amikor a felszíni jelek szerint kilábalóban lévő gazdaság, hirtelen ismét mély válságba zuhan. Egy ilyen fordulat súlyos következményekkel járhat, nem csupán az amerikai, de az egész világgazdaság számára is. Fontos azonban, hogy ennek a viharnak nem kell szükségszerűen bekövetkeznie, viszont azt látni kell, hogy ha semmit sem tesznek, akkor egyre növekszik a valószínűsége. Ennek elkerüléséhez nagyon gyorsan meg kell fogalmazni egy olyan kilépési stratégiát az erőteljes monetáris és fiskális ösztönzésből, ami még elegendően korán és hatékonyan következik be ahhoz, hogy elejét vegye a Fed mérlegében már amúgy is rettentő mértékben felduzzadt kötelezettségek további növekedésének, és ugyanakkor, nem annyira drasztikus, hogy lehűtse a gazdaságot. Az utóbbi negatív hatása nyilvánvaló, de az előbbi megérdemel egy további mondatot: a kötelezettségeket tovább növelni igen veszélyes, mivel elérkezhet az a pillanat, amikor a külföldi befektetők elzárják a csapokat, és nem vesznek több amerikai állampapírt.

A fentieket legjobban a július utolsó hetében, Washingtonban lezajlott, G2-nek is nevezett amerikai-kínai Stratégiai és Gazdasági Párbeszéd támasztja alá. Kína ezúttal is kifejezte aggodalmát az 1840 milliárd dollárra várt idei amerikai költségvetési hiányt illetően, hiszen a távol-keleti ország az USA államkötvényeiből több mint 800 milliárd dollárért vásárolt, ezzel az USA legnagyobb hitelezője lett. A magas költségvetési hiányt pedig orvosolni kell, és ha az új kötvénykibocsátásokon (amelyek az év elejéhez késpest jóval magasabb hozamon történnek) nem jelennek meg kellő számban a külföldi befektetők, akkor a jegybanknak ismét lépnie kell, ami kötelezettségeinek emelkedéséhez és a pénzmennyiség további növeléséhez vezet, ez pedig a dollár leértékelődését erősíti. Mindennek Kína (és még számos más ország) egyáltalán nem örülne. Nem véletlen, hogy időről időre felerősödtek azok a hangok, amik azt követelik, hogy az IMF vezérletével a világ találjon egy új vezető valutát a dollár helyett. Legutóbb az ENSZ közgyűlésének elnöke is úgy nyilatkozott, hogy napirendre kell tűzni a kérdést, mi legyen a tartalékvaluta a dollár helyett. A dollártól való függetlenedés igényét az a júniusban történt bejelentés is jól szemlélteti, hogy négy arab állam, Bahrein, Katar, Kuvait és Szaúd-Arábia közös pénzt tervez: a kalidzsi-t a tervek szerint 2013-ban vezetnék be. A dollár ugyanakkor egyelőre csak gyengélkedik, de temetni még korai lenne, noha a jövőben elképzelhető, hogy a tartalékvaluta főszerepet más valuta/valuták veszik át.

A recesszióból való kilábalás egyik nagy nyertese a nyersanyagpiac lehet, amely 2010-ben a fokozódó kereslet hatására jóval látványosabban folytathatja tovább idei emelkedését. Ez a nyersanyagpiacon nagy valószínűséggel bekövetkező bull pedig igen kedvező hatással lehet az ausztrál, az új-zélandi és a kanadai dollár árfolyamára. Ennek oka, hogy ezek egyfajta nyersanyag-devizák, ugyanis az említett országok exportbevételének több mint ötven százalékát a nyersanyagok világpiaci értékesítése jelenti.

A fenti hírlevél kizárólag és kifejezetten csak tájékoztatásul szolgál, nem minősül vásárlásra, eladásra, vagy a szerződések módosítására történő felhívásnak. A hírlevél olyan adatokat, előrejelzéseket, információkat tartalmaz, amelyeket a hírlevél készítői (AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. munkatársai) megbízhatónak és pontosnak tartanak, azonban a leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak. A fenti hírlevélben foglalt információ önmagában nem elégséges döntések meghozatalához. Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. semmiféle felelősséget nem vállal a fenti információn alapuló döntésből eredő esetleges károkért. A fenti hírlevélben foglalt információ felhasználása automatikusan a jelen jogfenntartási nyilatkozatban foglaltak elfogadását jelenti.